Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Hegyek a Szaturnusz gyűrűiben

    2009.09.22. 03:20 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A Szaturnuszt kutató Cassini űrszonda egyedülálló képeket készített a bolygót övező gyűrűrendszerről, melyben eddig felfedezetlen dombok, hegyek láthatóak.

    Különleges jelenség szemtanúja volt a Cassini űrszonda augusztus 11-én. Ez a földi nap ugyanis a Szaturnuszon a napéjegyenlőség ideje, amikor Napunk pontosan az éle felől világítja meg a bolygó gyűrűrendszerét. A mindössze 15 évente előforduló együttállás során először volt lehetőségünk megfelelő pontosságú képeket készíteni ahhoz, hogy a gyűrűkön található apró kitüremkedések is láthatóvá váljanak.

    A Szaturnusz gyűrűi a bolygó felszínétől nagyjából 7000km-re kezdődnek, és egészen 80 ezer km-ig tartanak. Ennek fényében különösen meglepő, hogy az egész mindössze 10 méter vastag. A korong főleg jégdarabokból és porból áll, mikrométerestől a méteres nagyságú darabokig. Benne számtalan apró üres sáv található, melyeket a közelben keringő holdak és a bolygó gravitációs mezeje alakított ki.

    Még 1610-ben Galilei pillantotta meg elsőként a gyűrűket, azonban azt egészen napjainkig rendkívül vékonynak és egyenletesnek látták a földi megfigyelők. A mostani felvételek tanulsága szerint azonban néhol domborulatok, deformációk találhatók a korongban. Ahogy Carolyn Porco, a Cassini szonda irányító csapatának vezetője elmondta: "Mint a tengerek a Földön, ez a jeges diszkosz egy matematikailag precíz formát vesz fel, amely itt-ott habzik és hullámzik, de nem a szél, hanem a Szaturnusz holdjainak vonzása miatt." Több teóriát is felállítottak, hogy vajon hogyan is alakulnak ki a dombok, egy részük szinte biztosan a bolygó kísérőinek számlájára írható. "Úgy tűnik, hogy mivel a holdak pályája némileg eltér a gyűrűk síkjától, azok darabokat húznak ki a korongból" jegyezte meg Linda Spilker, egy szintén a Cassini misszión dolgozó kutató. Más formációk azonban némileg rejtélyesebbek, ezek esetleg egy kozmikus tárggyal való ütközés emlékei lehetnek, azonban a csillagászok egyelőre még nem biztosak ebben.

    Az viszont kivétel nélkül meglepte a kutatókat, hogy ilyen nagyszámú egyenetlenség van a gyűrűkön. A felfedezés pedig mindössze annak köszönhető, hogy a ritka napéjegyenlőség idején a Cassini épp a megfelelő helyről tudott képeket készíteni.

    További fantasztikus felvételek a műholdtól itt láthatók.

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: űrkutatás szaturnusz cassini

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr651398579

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.
    süti beállítások módosítása