Darwinopterus modularisnak keresztelték el azt az új repülő őshüllőt, aminek maradványaira most bukkantak brit és kínai kutatók. A faj átmenetet képez az eddigi két nagy ismert pterosaurus csoport között, így fontos láncszeme a madarak törzsfejlődésének.

Charles Darwin újabb ajándékot kapott 200. születésnapjára, ezúttal egy egész pterosaurust neveztek el róla. A gesztus mellett a névválasztás az őshüllő fontos evolúciós szerepére is felhívja a figyelmet, az állat ugyanis az ősi és modern repülő hüllő jellegeket egyesíti magában, így fontos átmeneti állapotot képez két csoport (Rhamphorhynchoidea és Pterodactyloidea) között.

Megjelenését tekintve a Darwinopterus különösen öszvérszerű állat. Feje megnyúlt, kifejezetten madárszerű jellegzetességeket mutat. Ugyanakkor szájában még fogak találhatók, illetve koponyája formája is arra enged következtetni, hogy ugyan pteroszaurusznak ez modern, de a mai madarak finom koponyájához képest még meglehetősen ormótlannak tűnik. Teste többi része ugyanakkor inkább a legősibb pteroszauruszokéra hajaz, hosszú farka és testalkata a felső Triászban élt rokonaira emlékeztet. Az összeollózott kombináció a kutatókat is úgy meglepte, hogy először külön állatokból összerakott hamisítványnak vélték a leleteket. Mára azonban összesen 20 megkövült példányát ismerjük a fajnak, melyek segítségével a testalkat mellett az életmódra is tudunk következtetni.

A csontok alapján úgy tűnik, hogy a hollónyi állat a talajon meglehetősen esetlenül mozgott, a levegőben azonban annál ügyesebben manőverezhetett. Valószínüleg olyannyira tehetséges repülő volt, hogy akár röptében is elkaphatta zsákmányát. Persze ez akkoriban még kevésbé bonyolult mutatvány volt, kortársai ugyanis meglehetősen esetlenül repültek, leginkább siklottak vagy csak épp az első szárnycsapásaikat próbálgatták. A képen egy Anchiornis röptében levadászását próbálták rekonstruálni, amely őshüllőről a Mikron már megemlékezett. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a Darwinopterus a repülő célpontok helyett a mai denevérekhez hasonlóan az ágak végén lévő rovarokat, vagy más állatokat ragadta meg fogaival repülés közben.

Akárhogy is, furcsa megjelenése a paleobiológusokat rögtön lázba hozta, ugyanis testfelépítése igazolni látszik az úgynevezett moduláris evolúció elképzelését. E szerint az egyes szervek, testtájak más-más sebességgel evolválódhatnak, így lehet, hogy az őshüllőnél a modern fejhez egy ősi test párosul. "Az állat megjelenése nem olyan, mint amilyenre számítottunk" mondta el David Unwin, az állatot bemutató cikk egyik szerzője. "A remek dolog viszont a Darwinopterusban az, hogy jó példa a moduláris evolúcióra. Egy elég erős bizonyíték a jelenség létezése mellett" tette hozzá. "A következő kihívás megtalálni azt a genetikai hátteret ami az ilyen változást megengedi."

Forrás:
Sciencenews
ScienceNOW
Yahoo news

Evidence for modular evolution in a long-tailed pterosaur with a pterodactyloid skull
Junchang Lü, David M. Unwin, Xingsheng Jin, Yongqing Liu and Qiang Ji
Proc. R. Soc. B published online 14 October 2009 doi: 10.1098/rspb.2009.1603