Egy különleges, csigákkal táplálkozó kígyót valamint 30 új, egzotikus békafajt fedeztek fel Equador hegyeiben amerikai biológusok. A kutatók a Cerro Pata de Pájaro hegy ritka köderdeiben egy mindösssze néhány négyzetkilométeres terület átvizsgálásával bukkantak az új fajok többségére. Elmondásuk szerint a vizsgált régió különlegesen gazdag hüllő- és kétéltűfaunával rendelkezik, és még számos meglepetést tartogathat a világ számára ha nem pusztítják el a közeljövőben.

A most előkerült állatok között  több különleges példány is akad. A békák többsége például az úgynevezett esőbékák közé (azon belül a Pristimantis genusba) tartozik, azaz az állandóan párás erdőben a levelekre rakják petéiket, melyekből apró (olykor csak gombostűfejnyi), de kifejlett békák bújnak ki. Az első képen látható állat ráadásul egy üvegbéka,testében ugyanis akadálytalanul láthatók belső szervei.

Ezek mellett előkerült még három tüdőnélküli szalamandra, négy új botsáskafaj (ezek teljesen véletlenül, a kutatócsoport ugyanis gerinceseket keresett), egy rendkívül apró gekkó ami egy ceruzavégen is kényelmesen elfér, és egy ritka kígyóféle ami csigák fogyasztására specializálódott. Ez utóbbi meglehetősen ritka szokás a kígyóknál, csak néhány hasonló faj ismert a világon, a legközelebbi Peruban.

Az eddig ismeretlen fajgazdagság Cerro Pata de Pájaro köderdeinek különleges klímájának köszönhető. A magas hegyen a régióban szokásosnál némileg hűvösebb az idő, a páratartalom pedig szinte mindig 100% körüli, így az állandóan felhők lepte dús erdőben máshol megélni nem képes élőlények is előfordulhatnak. Equador köderdejei azonban fogyatkoznak,Cerro Pata de Pájaronak például már a 95%-át kitermelték. A további vadászat, erdőírtás és legeltetés hatására méretük napjainkban is egyre zsugorodik, magával rántva olyan élőlényeket amiket még meg sem ismertünk.  Emellett a klímaváltozásra is különösen érzékenyek ezek a társulások, melyek még a trópusi esőerdőknél is gyorsabban fogyatkoznak. Ugyanis ha a globális felmelegedés hatására csökken a páratartalom, az alapvető változásokat indít be ezeken a területeken. Például az itt említett esőbékáknak is egyre magasabbra kell költözniük, párás idő hiányában ugyanis levélre rakott petéik kiszáradnak.

Ahogy a kutatást vezető Dr Paul Hamilton fogalmaz: "Számtalan lyuk van a tudásunkban a trópusi állatok helyzetéről és eloszlásáról; ez a tanulmány is csak a felszínét karcolja csak ennek a vidéknek, jóval kevesebbet mondva a kipusztulások globális mintázatáról. Hogy megakasszuk a jelenlegi kihalási mutatókat, mindannyiunknak tennünk kell érte, legyen az kevesebb autózás és húsfogyasztás, vagy egyszerűen magunk képzése és a szemléletmód terjesztése." Dr Kerry Kriger a Save the Frogs alapítvány igazgatója hozátette: "A jó hír az, hogy az állatok még ott vannak és élnek, így még maradt idő a megmentésükre. De cselekednünk kell ahhoz, hogy ez megtörténjen."

Forrás:
New Scientist
Reptiles and Amphibians
Daily Mail