Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Gyémánt óceánok lehetnek a Neptunuszon

    2010.01.16. 04:22 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Gyémánt óceánokban úszó gyémánthegyek lehetnek az Uránuszon és a Neptunuszon. Amerikai kutatók ugyanis földi drágakövek vizsgálatával arra jutottak, hogy a folyékony gyémánt fagyás közben a vízhez hasonlóan működik, azaz a megszilárduló rögök a folyadék tetején úsznak. A két bolygó összetételét és a rajtuk uralkodó nyomás- és hőmérsékletviszonyokat figyelembe véve az új felfedezés megmagyarázhatja a planéták szokatlan viselkedését.

    A Nature Physics nevű rangos szaklapban megjelent cikk szerint amerikai kutatók elsőként mérték meg a gyémánt olvadáspontját, és az anyag számos új tulajdonságát is megfigyelték. A vizsgálatok nemcsak a kristály jobb megismerését szolgálják: az Uránusz és a Neptunusz mozgásának szokatlanságára is magyarázattal szolgálhatnak.

    "A gyémánt relatíve gyakori anyag a Földön, de az olvadáspontja még soha nem lett megmérve. Nem emelheted csak úgy fel a hőmérsékletet hogy megolvadjon, a magas nyomás is szükséges, ami nagyon megnehezíti a hőmérséklet mérését" mondta el Jon Eggert, a kutatás vezetője.

    A gyémánt valóban csak körülményesen vizsgálható magas hőmérsékleten. Először is, oxigén jelenlétében már 400°C-on meggyullad (tehát akár egy öngyújtóval is pillanatok alatt apró füstkarikává változtatható egy drága nyakék). Ezért oxigénmentes környezetben kell hevíteni. Azonban a gyémánt, mint a szén egy kristályosodási formája, magas hőmérsékleten grafittá alakul és így olvad meg. Ezért magas nyomáson is kell tartani a gyémántot a sikerhez. Ez a gyakorlatban 40 millió atmoszférát jelentett a kísérlethez használt 1/10 karátos gyémánton, miközben azt egy lézerrel bombázva hevítették. (Összehasonlításul a Földön, tengerszinten 1 atmoszféra nyomást okoz az emberre nehezedő több kilométeres légoszlop.)

    Miután a gyémánt megolvadt, elkezdték hűteni és a nyomást is csökkentették. 11 millió atmoszféránál és 50 ezer foknál aztán elkezdtek szilárd darabok is megjelenni a gyémántban. Ezek azonban ahelyett, hogy lesüllyedtek volna, a felszínen úszkáltak, míg az egész gyémántdarab végül meg nem fagyott. A jelenség azért szokatlan, mert a legtöbb anyag szilárd alakja sűrűbb a folyékonynál, így a megszilárduló részek rendre alulra süllyednek. A víz (és a most megismert gyémánt) a kevés ellenpélda közé tarozik.

    A furcsa jelenség naprendszerünk két kisebb gázóriásának működését is jobban megmagyarázhatja. Míg ugyanis Földünkön a forgási és a mágneses pólus nagyjából egybeesik, addig ezek az Uránuszon akár 60 fokkal is eltérhetnek egymástól. Az Uránusz és Neptunusz az eddigi mérések szerint pedig nagyjából 10% szenet tartalmaz, egy jól elhelyezett gyémánt óceán így alaposan megváltoztathatja a mágneses pólusuk helyzetét. A mostani mérések szerint pedig a hőmérséklet- és nyomásviszonyok is adottak a folyékony gyémánt kialakulásához.

    Tom Duffy bolygókutató (Princeton egyetem) szerint a gyémánt óceánok ötlete a naprendszer két legkülső bolygóján egyáltalán nem újdonság, még 1981-ből származik. Azonban az új eredmények fényében "ez egyre hihetőbb és hihetőbb". A szakember azonban hozzátette, hogy a két planéta összetételének alaposabb megismerésére van szükség az elmélet igazolásához. Ez pedig valószínüleg nagy kihívás lesz, ugyanis vagy egy szondát kell odaküldeni, vagy pedig a Földön kell neptunuszi körülményeket előállítani. Mindkettő elég körülményes, ezért a biztos válaszig be kell érnünk Földünk saját rekorder kristályaival, amik ugyan gipszkristályok, de azért így is lenyűgözőek.

    Forrás:
    Discovery News

    Melting temperature of diamond at ultrahigh pressure; J.H. Eggert et al; Nature Physics 6, 40–43 (1 January 2010) | doi:10.1038/nphys1438

     

    4 komment

    Címkék: űrkutatás gyémánt fizika nature neptunusz uránusz

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr871676066

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    YOJIKA · http://www.mrns.hu 2010.01.22. 08:30:12

    Eszerint a Neptunuszon 11 millió atmoszféra a légköri nyomás?

    Sedith · http://sentimpress.blogspot.com/ 2010.01.22. 09:25:39

    Tartogat még meglepetéseket a Naprendszer. :)

    immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2010.01.24. 21:03:55

    Most ez komoly...? Egy öngyújtóval haza lehetne vágni egy gyémántgyűrűt?

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2010.01.25. 15:22:56

    @immortalis: Elvileg igen. Bár nem hinném, hogy sokan kipróbálták...
    süti beállítások módosítása