A német BASF vegyipari cég Amflora nevű génmódosított burgonyájának termesztését hagyta jóvá a héten az Európai Bizottság. Az újfajta burgonya gumója az átlagosnál több keményítőt tartalmaz, amit különféle ipari folyamatokban és állati takarmányokban terveznek felhasználni. Több európai környezetvédő csoport máris hevesen tiltakozik a határozat ellen.

Közel 13 év várakozás után második GMO-ként jóváhagyta az Európai Bizottság a génmódosított Amflora burgonya termesztését az EU-ban. A növényt kifejlesztő német BASF, Európa egyik legnagyobb vegyipari cége, nagy áttörésként értékeli a döntést amely számos ipari folyamatot egyszerűbbé tehet. Az Amflora ugyanakkor már évek óta egy politikai forró krumpli, ugyanis környezetvédő szervezetek, például a Greenpeace hevesen támadják az EU-t amiért szerintük egy potenciálisan veszélyes GMO termelését tették lehetővé.

Az Amflora genomját úgy módosították, hogy a növény gumójában kizárólag amilopektin keményítőt raktározzon. A közönséges burgonya ugyanis eredetileg amilóz és amilopektin keverékéből álló keményítőt termel, emiatt termesztik elsősorban a növényt. Az ipar számára azonban több folyamathoz a tiszta amilopektin hasznosabb, a tisztítás pedig költséges folyamat. A BASF fejlesztése ezen segít, a gumókból kinyert tiszta vegyülettől pedig a papírgyártásban például a lapok fényesebbek lesznek, de ragasztókhoz és más termékekhez is használják az anyagot. Az Amflora termesztését már idén megkezdik Csehországban és Németországban, majd később Svédországban és Hollandiában is bevezetik. A BASF tájékoztatása szerint (podcast) az új növényt kizárólag ipari célokra és állati takarmányként hasznosítják, emberi fogyasztásra nem szánják.

Eddig mindössze egyetlen génmódosított növény, a Monsanto MON 810 kukorica termesztése volt engedélyezett az unióban, ezt jelenleg Spanyolországban, Portugáliában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában termesztik. A MON 810-et még 1998-ban hagyták jóvá, azonban az akkori heves tiltakozások hatására további növények nem kerültek a listára. A GM párti termelők és szakemberek szerint a mostani új döntés komoly előrelépés, ugyanis az Amflora engedélyezésével egyidőben további három GM kukorica forgalmazását engedélyezték Európában, termesztésüket azonban egyelőre nem.

Bár az EB döntése nem kötelezi az egyes országokat, számos tagállam máris jelezte ellenvetését a döntéssel szemben. Olaszország például eltökélt a GMO mentesség mellett, Bulgáriában pedig átfogó kampányt kezdtek a génmódosított termékek határon kívül tartásáért. Az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek kérdésre válaszolva kijelentette: "Általános értelemben ellene vagyok [a GM élelmiszereknek] mert a hosszú távú hatásokat nem ismerjük." "De ezt a csatát nem nyerhetjük meg"  - utalt a politikus arra, hogy ha Európa GM mentes marad, akkor mezőgazdasága idővel hátrányba kerül a világ más országaival szemben.

Zöld szervezetek szintén tiltakoznak a döntés ellen. Egy walesi csoport (GM Free Cymru) például nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz, melyben további vizsgálatokat kérnek az engedélyezés előtt. A levelet többek között az a Dr Pusztai Árpád is aláírta, aki már a kilencvenes évek közepe óta az egyik legismertebb GM ellenes tudós, és több vitatott kísérletet végzett egyes génmódosított növények káros hatásának kimutatására. Az AFP-nek nyilatkozó Friends of the Earth szervezet szerint pedig "ez egy szomorú nap az európai polgárok és a környezet számára." Szerintük ugyanis az Amflora "egy vitatott antibiotikum rezisztencia gént hordoz amiről nem lehet garantálni, hogy nem lép be a táplálékláncba." Marco Contiero, az EU egyik agrárpolitikai tanácsadója, Greenpeace tag szintén élesen bírálta a döntést. Amint kifejtette, az Amflorát 15 éve fejlesztették ki, az antibiotikum rezisztenciákkal való jelölést manapság már nem alkalmazzák GM növények készítésekor. "Az összes módszer közül ez a legproblémásabb" - nyilatkozta.

A kritikákra reagálva az EB kiemelte, hogy alapos vizsálatoknak vetették alá a növényt, ezeknek pedig az Amflora megfelelt. Ennek ellenére csak szigorú szabályozás mellett engedélyezik a burgonya kultiválását. A GM növényeket például a többitől elkülönítve kell termeszteni, és még azelőtt be kell takarítani, hogy magokat hoznának.

Forrás:
AFP
BBC News
The New York Times
Reuters