Egyedülálló dinoszauruszleletet fedeztek fel magyar és amerikai őslénykutatók az Ajka melletti Iharkúton. Az Ajkaceratops kozmai az első tülkös dinoszauruszlelet Európában, és alaposan átszabhatja tudásunkat a krétakorról. A lelet őslénykutató körökben óriási feltűnést keltett, rangos szaklapok mint a Science és a Nature több cikket is szentelnek a hírnek. Bár a felfedezés nagy, maga a lelet kicsi: az Ajkaceratops a masszív Triceratops mindössze egy méteres kicsinyített rokona.
Magyarországon már sok minden van ami egyedülálló: páratlan borok, gyönyörű tájak, egyedi városok. Egy valami azonban eddig hiányzott, egy tülkös dinoszaurusz maradványa. Most már ezzel is rendelkezünk, az Ajka melletti Iharkútról ugyanis előkerült Európa első Ceratopsidája.
A tülkös dinoszauruszok (Ceratopsidae) legismertebb képviselője a több tonnás Triceratops ami Észak-Amerikában volt honos 68-65 millió éve. A háromszarvú páncélos őshüllő növényevő volt, de félelmetes megjelenése valószínüleg még egy Tyrannosaurust is meghátrálásra késztethetett. A Triceratops rokonai főleg Amerikából és távol keletről kerültek elő, ezért a tudósok úgy vélték a csoport a mai Európát sohasem hódította meg.
Ezen változtat az Ajkaceratops kozmai, amely a hatalmas Triceratops mindössze egy méteres törpe rokona. Az apró dínó ugyanis nagyjából 85 millió éve a késő krétakorban az Európa helyén elterülő Thetys-óceán szigetvilágában élhetett. Maradványait a Bakonyban, az iharkúti bauxitbányában találták meg, ami hazánk egyik legjelentősebb őslénytani lelőhelye. Innen a csőr és az állkapocs egyes darabjai kerültek elő, melyek egyértelműen egy új fajhoz tartoznak. A korábbi kétséges belgiumi és svéd fogleletek után így beigazolódott, hogy a ceratopsidák Európában is éltek a középidőben.
A leletek leírását a rangos Nature szaklap közli, az állat elnevezése a közeli városnak és Kozma Károly geológusnak állít emléket.
A kutatást vezető Ősi Attila geológus, paleontológus szerint az állatcsoport valószínüleg a mai Ázsiából juthatott el Európáig. Ahogy ő fogalmazott: "A ceratopsidánk valószínüleg képes volt rövidebb távokon szigetről-szigetre úszni, így egyre újabb és újabb területekre ért el nyugaton".
Ezzel összhangban van Xing Xu, A pekingi gerinces paleontológiai és paleoantropológiai intézet munkatársának kommentárja, aki szerint a szigetlakás magyarázatot adhat az állat apró méreteire is. Az úgynevezett izolált zsugorodás során ugyanis a szigeteken meghonosodó állatok rendre apróbb méretűekké alakulnak, gyakran törpefajokká evolválódva.
Az Ajkaceratops vizsgálatában résztvevő Peter Dodson hozzátette, több ceratopsidáról is feltételezik, hogy jó úszók voltak. Ahogy elmondta: "fogadni lehet rá, hogy egy állat ami hatezer mérföldet tett meg Ázsiából Európába, nem fog megijedni attól, hogy a lába vizes legyen."
Az őshüllőt egyelőre nem rekonstruálták, a sajtó ezért a legtöbb helyen inkább az ásatásról készült fantasztikus képeket közli:
Forrás:
Discover News
Science
AFP
Tagesspiegel
Képek: 1) Az Ajkaceratops (balra) és a Magniostris (jobbra) koponyájának összehasonlítása és elterjedése. Az Ajkaceratops koponyájának rekonstrukciója a Magniostris alapján készült, feketével a megtalált csontokat jelölték, Nature 2) A Triceratops horridus rekonstrukciója, Wikipedia 3) Az Ajkaceratops felfedezett csontjai, csőr és állkapocs, Nature 4),5) Az iharkúti ásatás képei, Discovery news: Cziják Gábor és Fozy István
Utolsó hozzászólások