Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    A visszafelé öregedő egér különös esete

    2010.12.01. 02:55 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Amerikai kutatóknak sikerült visszafordítaniuk a kórosan gyors öregedés hatásait egerekben. Egy kísérletesen sebesen idősödővé alakított egértörzset a telomeráz nevű enzimmel kezelve a tudósok nemcsak megállították az öregedést, de vissza is fordították: A kezelt idős egerek agya és szervei visszanőttek fiatalkori méretükre, és az állatok újra termékennyé váltak. A felfedezés alapja lehet a korai öregedéses szindrómákban szenvedők hatékony kezelésének, de a kutatók szerint más terápiákkal kiegészítve akár jellemző időskori tünetek is enyhíthetők lehetnek. A kritikusok szerint azonban a telomeráz a rákbetegség kialakulását is nagyban segíti.

    Egyetlen enzim hatására visszafordítható a korai öregedés - legalábbis egyes egerekben. A rangos Nature magazinban megjelent új tanulmány szerint a kromoszómák végeit karbantartó telomeráz enzim hatására szinte megfiatalodtak a kóros öregség modelljeként szolgáló tesztegerek. A tudósok nagy reményeket fűznek a felfedezéshez, hiszen az új ismeretek birtokában hatékonyabb kezelések fejleszthetők ki a korai öregedésben szenvedőknek, de akár a természetes idősödés egyes jellemző tünetei is kezelhetőkké válhatnak.

    A harvardi genetikus Robert DePinho és munkatársai kísérletükhöz először egy olyan egértörzset tenyészettek ki, melyből hiányzott a telomeráz enzim. Ezek állatok nem éltek hat hónapnál tovább, ami még egérléptékben is kevés: egy egészséges egér akár 3 évig is elél. A rágcsálók ráadásul már korán az idősebb fajtársaikra jellemző tüneteket mutatták: májuk és lépük összezsugorodott, agyuk mérete csökkent és az állatok hamar terméketlenné is váltak. Minössze néhány hónapos korukra már számtalan matuzsálemekre jellemző tünettel rendelkeztek, mint a csontritkulás, cukorbetegség vagy neurodegeneráció.

    A kutatók ezután úgy módosították az egerek genomját, hogy sejtjeik ismét telomerázt termeljenek ha az állatok egy bizonyos táplálékot kapnak. A törzs egyedeit ezután hat hónapos korukig hagyták öregedni, majd a különleges diétával beindították az aggastyánokban a telomeráz termelését.

    Az egerek második gyerekkora

    "Ami igazán meglepett minket az a drámai visszafordulása az állatok tüneteinek" mondta el DePinho. Úgy írta le az eredményeket, hogy az egy "szinte teljes 'Ponce de León' effektus" - utalva ezzel a spanyol konkvisztádorra aki az örök fiatalság kútját kereste. A tesztegerek összezsugorodott szervei visszanyerték fiatalakori alakjukat és az állatok újra termékennyé váltak. Egy hónapos telomeráz termelés után az egerek szagingertesztekben is elkezdtek jobban teljesíteni, de ami még ennél is meglepőbb, agyukban újra beindult a sejtek termelése, és új neuronok és az őket segítő sejtek keletkeztek, amely kifejezetten a fiatal állatokra jellemző.

    "Ezek alapján úgy tűnik, hogy van lehetőség a magas korral kapcsolatos rendellenességek visszafordítására" mondta el DePinho. Mint hozzátette, érdemes lehet a telomeráz aktivitást fokozó gyógyszerek kifejlesztésébe fogni, mert ezek alkalmasak lehetnek a korai öregedés kezelésére, de esetleg akár a természetes öregedés hatását is tompíthatják.

    A telomeráz és az örök fiatalság

    A jelenség kulcsa a telomeráz nevű enzim, amely a a sejtekben a kromoszómavégek karbantartásában vesz részt. A kromoszómákat ugyanis egy speciális DNS szakasz, az úgynevezett teloméra borítja mindkét végén. A teloméra nem tartalmaz géneket, csupán néhány rövid, de sokszorosan ismétlődő DNS szakaszból áll. Ezek az ismétlődő részek a sejtosztódás sajátosságai miatt minden osztódásnál némileg rövidülnek, ha pedig egy kritikus rövidséget elérnek, a sejt nem osztódik tovább: elöregedett. Ezen segít a telomeráz enzim, amely képes a telomérákat meghosszabbítani, így további osztódásokat téve lehetővé.

    A telomeráz nagyjából húsz éve vált ismertté a tudomány előtt, és azóta tárgya az élet meghosszabbítását célzó találgatásoknak. Ismert például, hogy a genetikailag hosszú telomérákkal rendelkező egyének átlagosan tovább élnek, a telomeráz enzim hibája pedig genetikai instabilitáshoz, és nemritkán felgyorsuló öregedéshez vezet. Az enzim túlműködése azonban örök élet helyett rákbetegségek kialakulásához vezet. A telomérák folyamatos meghosszabbításával ugyanis a sejt egy fontos genetikai kontrollt veszít el, aminek következtében végtelen osztódás indulhat be, ez pedig tumorokat képezhet.

    DePinho egyetért kritikusaival abban, hogy a telomeráz önmagában nem jelent megoldást az öregedésre, hiszen a folyamat ennél jóval összetettebb.  Azonban hozzátette, hogy a telomeráz enzim szintje a természetes mennyiségben még nem okoz rákot, kísérletében például egyetlen egérben sem találtak tumorokat. Véleménye szerint a teloméra terápia esetleg más módszerekkel kombinálva lehet képes a jövőben az élethossz megnövelésére és az egészségben eltöltött évek számának kitolására.

    Forrás:
    Nature news
    Science news

    Telomerase reactivation reverses tissue degeneration in aged telomerase-deficient mice Jaskelioff et al. Nature doi:10.1038/nature09603 (2010).

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: genetika rák biológia egér nature dns biokémia telomeráz génterápia teloméra

    A bejegyzés trackback címe:

    http://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr462484385

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

    Nincsenek hozzászólások.