A jelenleg is zajló cancúni klímacsúcson eddig nem sok bíztató eredményt született. A kevés kivétel egyike a most nyilvánosságra hozott brazil jelentés, mely szerint az utóbbi években drasztikusan csökkent az esőerdők kitermelésének mértéke az Amazonas vidékén.

Az új adatok szerint Brazíliában mindössze 6 451 négyzetkilométer esőerdőt vágtak ki 2009-2010-ben, amely 67%-os visszaesés az 1996-2005 közötti átlagos évi 19 508 négyzetkilométerhez képest. Ez alapján vállalhatónak tűnik, hogy a brazilok 2020-ra 80%-kal visszafogják az Amazonas vidékének pusztítását. A teljes jelentés (portugálul) itt olvasható.

"Brazília minden más országnál többet tett az utóbbi időben az üvegház gázok kibocsátásának csökentéséért," fogalmazott Doug Boucher, a  wahingtoni Union of Concerned Scientists (UCS) trópusi erdő programjának vezetője.  "Brazília a világ legnagyobb erdőírtási szennyezője volt. Ennek visszafogása egy meredek irányváltás."

Az UCS számításai szerint a dél-amerikai ország 850 millió tonnával csökkentette éves szén-dioxid kibocsátását a korábbi átlaghoz képest, amely jelentős előrelépés.

A tárgyalások a globális üvegház gáz kibocsátás csökkentéséről azonban nehezen haladnak. Japán például kijelentette, hogy a Kiotói Egyezményben tett vállalásait a szén-dioxid emisszió csökkentésére nem kívánja folytatni 2012 után. Döntésüket azzal indokolták, hogy igazságtalan az előző tárgyalásokon összehozott megállapodás, ugyanis csak a fejlett országokat kényszeríti komoly áldozatokra. Az USA 2001 óta ráadásul nem tagja az egyezménynek, Kína pedig, a világ legnagyobb szennyezője, a fejlődő országok kategóriájába esik. Így összességében a globális szén-dioxid kibocsátásnak mindössze 30%-ára vonatkozik az egyezmény.

Egyes elemzők szerint Japán lehetséges kilépése bonyolult egyezkedések sorának vethetnek véget, ami miatt akár új megállapodás nélkül is maradhat a tárgyalásokon résztvevő 194 ország. Christiana Figueres, az ENSZ klímafelelőse szerint ugyanakkor a japán kijelentés "nem új", hiszen már 11 hónapja ismert a álláspont. Hozzátette, "nyilvánvaló, hogy a tárgyaló feleknek kompromisszumokat kell kötniük, rugalmasnak kell lenniük, és hogy meg kell érteniük egymás helyzetét, így keresve a legjobb köztes megoldást."

Forrás:
Nature - The Great Beyond
AFP