Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Trópusi viharok a Titánon

    2009.08.24. 22:35 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Metánesőket hozó viharokat figyeltek meg a Szaturnusz Titán holdjának légkörében.

    Metán felhők, tavak és folyadék formálta felszínek uralják a Titán sarkvidékeit. A Szaturnusz 61 kategorizált holdja közül a talán legismertebbről viszont sokáig úgy tudták, hogy az egyenlítő környékén főleg szélvájta felszíni formák és dűnék borítják. Ennek megfelelően eddig csak a sarkok felett figyeltek meg a holdon felhőzetet, amerikai kutatók viszont földi megfigyeléseik alapján nemrég hirtelen viharokról számoltak be, melyek hatalmas kiterjedésűek és feltehetően az egyenlítő környéki területeken is heves esőzéseket okoznak.

    A Titán 1655-ös felfedezése óta többször is komoly fejtörést okozott a csillagászoknak. Amellett, hogy kiérdemelte a Szaturnusz legnagyobb holdja címét (átmérője a mi Holdunk nagyjából másfélszerese), az egyetlen hold a naprendszerben ami saját sűrű légkörrel rendelkezik. Ez a Huygens 2005-ös landolásáig alapvetően akadályozta a Titán felszínének tanulmányozását. A Szaturnusz körül keringő Cassini űrszondáról leváló egység (melynek építésében magyar mérnökök is részt vettek) képei azonban a kutatók meglepetésére azt mutatták, hogy a felszínt változatos méretű és alakú szénhidrogén (metán, etán) tavak tarkítják, a talajt pedig folyómedrek és egyéb vízvájta alakzatok borítják. Ilyen felszíni struktúrák más holdakon nem lelhetők fel, itt is csak a nagy ritkaságnak számító nagy mennyiségű felszíni folyadéknak köszönhetően. Mivel felhőképződés is megfigyelhető a sarkvidékeken, ebből arra következtethetünk, hogy a földi vízkörforgáshoz hasonlóan a Titánon a folyékony metán párolog folyamatosan, majd a felhőképződés után csapadék formájában visszahullik a felszínre. Ezt alátámasztják a felszíni formák vizsgálatai is.

    A felhőképződésről és a légkör dinamikájáról alkothatunk most jobb képet annak a több, mint két éves állandó megfigyelésnek az eredményeképp melyet a NASA infravörös teleszkóprendszerével és a Hawaii-on található Gemini távcsővel végeztek. Ahogy Emily Schaller, a kutatás vezetője elmondta, megfigyeléseik szerint hosszú, felhőmentes időszakok után hirtelen nagy kiterjedésü, világos, troposzférikus felhők jelennek meg, melyek a hold más pontjain is felhőképződést okoznak. A vihar feltehetőleg jelentős csapadékkéződéssel is jár, ami magyarázhatja a Titán felszínén található nagyszámú folyómederszerű alakzatot. A jelenséget eddig háromszor sikerült észlelnünk: 1995-ben, 2004-ben, majd tavaly a kétéves állandó megfigyelés alatt, amikor a Gemini távcső nagyfelbontású képeket is készített az eseményekről. A képeken látszik amint 2008 április 14-én egy meghatározott régió fölött heves felhőképződés veszi kezdetét, amit röviddel más területeken is hasonló folyamatok követnek. Az eredeti kiindulási helyen még napokkal később is új felhők jelennek meg, ami egy különleges felszíni jelenségre utalhat. A kutatócsoport szerint ez egy olyan hullámot indíthat el ami más területeken is felhőképződéshez vezet. A vihar néhány földi nap alatt elül, és újabb hosszú, csekély aktivitású időszak veszi kezdetét.

    Mivel a felszínen lejátszódó folyamatokat egyelőre szó szerint homály fedi, így a csillagászok a jövőben is folytatják a Titán légkörének alapos megfigyelését, hogy pontosabban is megérthessük a jelenség hátterét.

    A Nature cikke alapján.

    Szólj hozzá!

    Címkék: űrkutatás titán nature

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr471324493

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.