Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Komplett egér egyetlen szöveti sejtből

    2009.09.03. 08:42 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Új fejezetet nyithat az őssejtkutatásban az az amerikai kutatók által kifejlesztett módszer, amelynek segítségével egyetlen egér kötőszöveti sejtből képesek egy teljes, életképes egeret létrehozni.

    A kaliforniai Scripps kutatóintézet őssejtekkel foglalkozó csoportja új módszert dolgozott ki, mellyel már differenciálódott sejtekből is őssejtek hozhatók létre, amelyek akár az egész élőlényt képesek újra felépíteni. Ezzel az eljárással a jövőben megkerülhető lesz az őssejtkutatás számos jelenlegi problémája, például feleslegessé teszi a jelenleg etikailag erősen vitatható módon alkalmazott embriókból való őssejtkinyerést, továbbá utat nyithat a felfedezés az őssejtkutatók álmához: a szervek és szövetek valódi pótlásához is.

    A módszer lényege, hogy a már differenciálódott sejteket őssejté programozzák újra. Az őssejtek ugyanis képesek a kifejlett egyed bármilyen sejttípusát vagy szövetét kialakítani, hiszen az embrió ezeknek segítségével építi fel saját testét. Azonban a fejlődés során az eredeti őssejtekből egyre differenciáltabb szöveti sejtek jönnek létre, melyek kezdetben néhány sejtféleséget, később már csak egyetlen sejttípust képesek létrehozni. Így biztosítható, hogy az élőlény megfelelő testtáján csak a megfelelő szövet alakuljon ki. Hosszas kutatómunka eredményeképp most ezt a differenciálódási folyamatot sikerült visszafordítani.

    A nature magazinban publikált kísérlethez először kifejlett egerekből (Mus musculus) vettek szövetmintát, amiből kötőszöveti sejteket izoláltak. A sejteket ezután egy genetikailag módosított vírussal fertőzték meg, amely négy új gént épített be a gazdasejt genomjába. Ez a négy gén (Oct4, Sox2, Klf4 és c-Myc) együtt képes a differenciálódás folyamatát visszafordítani és a kötőszöveti sejtből egy úgynevezett indukált pluripotens sejtet (IPS) létrehozni. Ez ugyan nem teljesen azonos állapot egy őssejtével, mert az eddigi vizsgálatok szerint sok sejtféleséget, de nem egy komplett élőlényt képes létrehozni. Azonban most először sikerült olyan összetételben bevinni a géneket, hogy az IPS őssejtként viselkedjen.

    A létrehozott sejteket  egérembriókba (hólyagcsírákba) ültették. Az tapasztalták, hogy az IPS-ek 0,3-13%-os hatékonysággal életképes egerekké fejlődtek, ezzel nemcsak egy minden eddiginél tökéletesebb őssejtet sikerült létrehozni, de kínai kutatók korábbi eredményeihez képest a beültetés sikeressége is lényegesen nőtt.

    A kutatók hangsúlyozták, hogy ezzel a kísérlettel csupán egy elméletet sikerült igazolniuk, miszerint differenciált sejtekből is létrehozhatók őssejtként viselkedők. Az ötlet továbbgondolása és az esetleges gyógyászati alkalmazások, például betegek szerveinek pótlása azonban a közeli jövőben még nem valószínű.

     

    2 komment

    Címkék: genetika őssejt nature

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr121356892

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    b. á. 2009.09.03. 18:21:06

    Jó a poszt, de nekem azért az a benyomásom, hogy esetleg a kísérlet vagy meg lett hekkelve úgymond vagy túl lett lihegve [ilyen még a Nature-ben is előfordulhat]. Pl. lehet, hogy kötőszöveti környezetből olyan sejtet izoláltak, ami azért mégsem volt teljesen differenciálódott. Emlékeim szerint növényeknél általános jelenség, hogy bizonyos szövettípusok egy-egy sejtje ismét multipotens lesz.

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2009.09.03. 23:53:43

    Örülök, hogy tetszik. A túllihegéssel egyet értek, igazából ugyanezt a felfedezést a Nature lehozta augusztus elején rövid hírként, majd ma reggel ugyanezt hosszabban. Egyébként maga az eljárás elég tisztességesnek tűnt nekem, eleve transzgén egerekkel indultak és végig követték a transzgént, hogy biztos jó sejteket manipulálnak.

    Magáról a sejtizolálásról annyit írnak, hogy szövetmintát vettek az állatokból, azután ebből in vitro klónokat különítettek el, ezeket fertőzték a lentivírussal, illetve VPA-val kezelték (ez segíti a virális gének bevitelét a gazdagenomba).

    A kötőszöveti állományban pedig lehet, hogy vannak multipotens sejtek, de még ha azokat használták az sem kisebbíti az eredményt, hiszen ez is teljesen új felfedezés, és terápiás célra ugyanúgy működni fog így is (már ha egyszer eljutunk addig). Itt szerintem az a lényeg, hogy sikerült totipotens sejteket újra létrehozniuk (ez a növényeknél tényleg minden rügyben simán megy, de gerinceseknél nem), és hogy a rákos daganat kialakulását is sikerült kiküszöbölni. C-Myc bevitele általában rövid úton tumorképződéshez vezet, itt mégis sikerült ezt valahogy elkerülni.