Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Versenyben az emberi genomért

    2009.10.06. 20:55 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Az IBM mérnökei egy újfajta DNS szekvenálási eljárással mindenki számára elérhetővé tennék a teljes saját genetikai állományát. Azonban nem ők az egyetlenek ezzel a céllal. Egy új korszak az orvostudományban és 10 millió dollár a tét.

    Az ember teljes sejtmagi genetikai állománya nagyjából 3 milliárd bázispárból áll, 23 kromoszómába csomagolva. Minden egyes bázis helyén négyfajta molekula állhat, így összeségében elképesztő mennyiségű információt képes genomunk tárolni. Ez kiterjed a bennünk található mintegy 23 ezer fehérjeféleség szerkezetére az inzulintól az izmokat alkotó miozinon át az összes enzimig, és ez még csak a genom 1,5%-a. A genomunkban tárolt információ birtokában képesek lennénk előrejelezni egy-egy ember bizonyos betegségekre való fogékonyságát, vagy akár azt, hogy hogyan fog regálni a szervezete egy-egy kezelésre. Ez megteremtené a személyre szabott gyógyászat lehetőségét, amikor az orvos a beteg genetikai állományának ismeretében az illetőre szabott leghatékonyabb kezelések alkalmazásával gyógyíthana.

    A humán genom projekt elsőként 3 milliárd dollárból 13 évnyi munkával készítette el az első teljes emberi DNS szekvenciát, hatalmas versenyfutást indítva el ezzel, melynek célja, hogy az átlagember számára is elérhetővé tegyék a saját genom megismerését. Az első magáncégnek amely sikeresen megszekvenál 100 teljes emberi genomot fejenként tízezer dollárból összesen 10 nap alatt, annak 10 millió dollár jutalom üti a markát az Archon X Prize keretében:

     

     

    Ebbe a versenybe szállt most be az IBM is, mégpedig egy merőben új megközelítéssel. Szakítva ugyanis ez eddigi módszerekkel kidolgozták az úgynevezett DNS tranzisztort, amely forradalmasíthatja a szekvenálást, azaz a DNS-t alkotó egységek meghatározását.

    A módszer lényege, hogy a DNS-t apró nanopórusokon futtatják keresztül finom elektromos impulzusokkal. A pórusok 3 nanométer szélesek, egy hajszálnál nagyjából 100 ezerszer vékonyabbak. Az apró lyukak egy különlegesen kiképzett mikrocsipbe vannak égetve, amely képes leolvasni a rajta áthaladó DNS láncban az egyes bázisokat. Valahogy így:

     

     

    Az elméletben szerintük pofonegyszerű módszer azonban a gyakorlatban egyelőre kifogott a mérnökökön. A DNS molekulát ugyanis annyira le kell lassítani, hogy az bázisról bázisra leolvasható legyen. Ehhez a kutatóknak meg kell találniuk azt az ideális többrétegű fém nanostruktúrát, amely képes a DNS szálat finoman tartani, és eközben lassan a póruson átjuttatni.

    Ha sikerül ezt megoldaniuk, akkor a mostani bejelentésük alapján az IBM jó eséllyel pályázhat az Archon X Prize-ra, sőt, akár 1000 dollár alá is szoríthatja egy-egy genom meghatározásának költségét.

    Számos más cég is dolgozik azonban ugyanezen, a kiélezett versenyben pedig több csoport merőben eltérő stratégiákkal igyekszik az élre törni. A Wikipédián található meglepően informatív bejegyzés szerint többek között az Illumina, a  Sequenom, a 454 Life Sciences, a Pacific Biosciences, a Complete Genomics, az Intelligent Bio-Systems, a Genome Corp. és a Helicos BioScience is a saját teljes genom projektjén dolgozik. Ezek közül talán a Helicos terve a legérdekesebb, ők ugyanis egy egyedi világító festéssel tömbökben vizsgálják a DNS-t, hasonlóan a genetikusok által manapság is használt "DNA array" módszerekhez.

    Akárki is lesz képes elsőként széles körben elérhetővé tenni az emberi genomok meghatározásának lehetőségét, ezzel új fejezetet nyithat az orvostudományban. Ahogy Jonathan Rothberg, a 454 Life Sciences alapítója fogalmaz: "Ez kihatással lesz az élet minden aspektusára a fogantatástól a halálig".

     

    5 komment · 3 trackback

    Címkék: genetika ibm dns genom biokémia szekvencia x prize

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr901432665

    Trackbackek, pingbackek:

    Trackback: Teljes humán genom-térkép 4000 dollárért 2009.11.09. 00:05:31

    Korábban a Mikron blogon olvashattunk egy posztot: Versenyben az emberi genomért címmel. A szerző arról írt, hogy egy afféle verseny kezd körvonalazódni vagy tán már ki is alakult az első teljes emberi genom szekvenálásáért, amiért 10 millió dollár jár...

    Trackback: Teljes humán genom-térkép 4000 dollárért 2009.11.09. 00:03:07

    Korábban a Mikron blogon olvashattunk egy posztot: Versenyben az emberi genomért címmel. A szerző arról írt, hogy egy afféle verseny kezd körvonalazódni vagy tán már ki is alakult az első teljes emberi genom szekvenálásáért, amiért 10 millió dollár jár...

    Trackback: Teljes humán genom-térkép 4000 dollárért 2009.11.09. 00:02:34

    Korábban a Mikron blogon olvashattunk egy posztot: Versenyben az emberi genomért címmel. A szerző arról írt, hogy egy afféle verseny kezd körvonalazódni vagy tán már ki is alakult az első teljes emberi genom szekvenálásáért, amiért 10 millió dollár jár...

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2009.10.07. 17:07:23

    Elnézve ezt is és az aktuális orvosi,élettani valamint kémiai Nobel-díjas kutatásokat, lehet már tényleg csak évek, na jó pár évtized lehet és átértékelődhet az élet. Nem kell félnünk a betegségektől és a telomeráz filmtablettáknak köszönhetően örökké élhetünk :)

    Az ok, hogy megnézik a genomomat, ez mondjuk gyerekvállalás miatt jó dolog, ilyenkor milyen sejtekből kinyert kromoszómákat vizsgálnak? Mert, hogy kromoszóma rendellenesség nincs, még egyáltalán nincs kizárva a fejlődési rendellenesség. Illetve a megtermékenyítő spermium is lehet "hibás" nem?

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2009.10.08. 08:55:43

    A mostani rendszer szerint a szülők véréből (fehérvérsejtjeiből) vonják ki a DNS-t, és ezt vizsgálják. Így a megtermékenyítés során esetlegesen létrejövő génhibákat nem tudják kiszűrni, viszont jónéhány betegségre való hajlamot előre meg tudnak állapitani. A személyes genom igazán születés után nyeri el értelmét (ekkor vizsgálnák meg a babát is), hiszen a kockázatok ismeretében már korán el lehet kezdeni az egyes betegségek megelőzését.

    Egyébként a személyes genom programok jövőjét nem minden kutató látja ilyen fényesnek. A Wired interjúja szerint például kisebb lesz a kihatás mindennapjainkra, mint várnánk:
    wired.com/wiredscience/2009/10/beyond-the-genome/

    Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2009.10.08. 19:56:54

    @Mikron: Nos igen. Bár így is csak alap betegségekre tesztelnek, de persze jobb, mint a semmi. Nem rég jártam szülészeten, szakmai okokból ott mondták mostanság a tapasztalat, hogy "hatalmas" babák születnek :) remélem ez a tudatosabb terhességvállalásnak és a korszerű terhességvédő szereknek tudható be, ez relatíve jónak látszik.

    A média mindig is befolyásolja a laikus közvélemény felfogását az tuti (banális példa: H1N1), 2 hét de ég annyi sem kell már és senkit sem érdekelnek, hogy - aktuális legyek - a Nobel-díjas kutatási eredmények. A a személyes genom programok meg jó, hogy vannak, a kutatást igen is folytatni kell, hacsak azt nézzük, hogy vannak veleszületett betegségek, amelyekbe ma már 'nem illik' belehalni, holott 20-30 éve még halálos volt, így ezek a gének tovább öröklődnek és nem halnak ki, ami így durván hangzik de ez nem jó folyamat. Ezzel minden hasonlót ki lehetne szűrni, a törvényi szabályozás meg megint más dolog lesz.

    Köszi az infót!

    Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2009.11.09. 00:16:42

    @Mikron: Bocs érte!
    Egyet azért hagyj majd meg :)

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2009.11.09. 01:15:25

    @Oppenheim: Szerintem nem fog zavarni senkit :)
    Egyébként pedig köszi a hivatkozást, és a külön említést.