Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Mindenhol exobolygók vannak

    2009.10.20. 01:17 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A portói exobolygó konferencián az ESO HARPS programjának köszönhetően 32 új exobolygó felfedezését jelentették be. Az új bolygók felfedezéséhez csillagok apró imbolygását vizsgálták, amit a körülöttük keringő kísérőik váltanak ki. Az így felfedezett planéták valószínüleg csak néhányszor nagyobbak a Földnél, és jó eséllyel kőzetbolygók lehetnek. A felfedezések tükrében egyre valószínűbb, hogy a legtöbb csillag körül bolygók keringenek, ezek nagy része pedig földszerű égitest lehet.

    Öt éves programjának befejezésével az Európai Déli Obszervatórium (ESO) további 32 exobolygó felfedezéséről adott számot (videó). A felfedezések alátámaszják az elméletet ami szerint a mi Napunkhoz hasonló (és egyébként meglehetősen gyakori) csillagok körül legtöbbször számos bolygó kering. A most megismert planéták az úgynevezett "szuperföld" jellegű és a neptunusszerű bolygók sorát gyarapítják leginkább, de van a listán a Jupiternél ötször nagyobb égitest is.

    A bolygók detektálása igazából közvetve történik. Mivel azok maguk fényt nem bocsátanak ki, így valószínüleg nem fogjuk egyhamar megpillantani őket. Azt viszont az ESO HARPS (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) műszerének köszönhetően rendkívül nagy pontossággal tudjuk mérni, hogy hogyan hatnak csillagjukra. Keringésük során ugyanis még a kisebb bolygók is kissé mindig maguk felé húzzák saját napjukat, aminek eredményeképp az enyhén ide-oda mozogni látszik. A mozgás akár rendkívül apró és lassú is lehet, a HARPS különösen érzékeny spektroszkópjával azonban akár a 3,5km/h sebességű csillageltolódást is érzékelni tudja, ami nem több egy sétáló ember segességénél.

    A módszerrel persze a legnagyobb, leggyorsabb és napjukhoz a legközelebb keringő bolygók mutathatók ki legjobban, a kutatók azonban a Földhöz hasonló apró kőzetbolygókat igyekeztek keresni, és sikerrel is jártak. A legkisebb megfigyelt bolygó, a "Gliese 581 e" nagyjából kétszer nagyobb a Földnél, de összesen 24 olyan planétát sikerült találni, ami 20 földtömegnél nem nagyobb. Néhány nap körül több bolygót is találtak. Az alaposabban megfigyelt Gliese 581 csillag körül például a már említett "e" bolygó mellett két további szuperföld és egy neptunusszerű bolygó is kering.

    Bár a HARPS küldetése most befejeződött, már tervezik a következő generációs bolygóvadászokat, amik akár a Föld méretű égitesteket is kimutathatják. A következő feladat olyan kőzetbolygók keresése lesz, amik a mi Napunkhoz hasonló csillagok körül, azok lakható övezetében keringenek, azaz akár életre is alkalmasak lehetnek.

    A felfedezésekre pozitívan reagált a legtöbb szakértő: "Egész biztos vagyok benne, hogy mindenhol vannak földszerű bolygók" jelentette ki Stefane Udry a Genovai Egyetem csillagásza a portói konferenciáról nyilatkozva. A mostani felfedezések tükrében valószínű, hogy "az univerzum tömve van lakható világokkal", tette hozzá Alan Boss, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa.

    "Fantasztikus látni, hogy milyen messzire jutottunk az első normális csillag körül keringő égitest 1995-ös felfedezése óta" jegyezte meg egy korábbi interjúban Michel Mayor, neves exobolygó-kutató. "A Gliese 581 e 80-szor kisebb az elsőként felfedezett 51 Pegasi b-nél. Ez óriási fejlődés mindössze 14 év alatt."

    Forrás:
    New York Times
    ESO
    Reuters
     

    2 komment

    Címkék: űrkutatás exobolygó

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr281462253

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    ghavin 2009.10.20. 19:48:45

    Ilyen hírek olvasásakor bánom a leginkább, hogy nem élhetek több száz évig. :(