Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    A nagyi kedvenc unokáját génjei alapján választja

    2009.10.30. 02:11 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A Cambridge-i Egyetem evolúcióbiológusai rájöttek, hogy mire valók a nagymamák. Az embereknél ugyanis az 50 feletti nők már nem termékenyek, mégis sikeresen segítik saját genetikai állományuk túlélését: a nagymamák a hozzájuk genetikailag a legközelebb álló unokák túlélését biztosítják, így közvetve a saját génállományuk terjedését segítik elő.

    Manapság a legtöbb nő még 40 éves kora előtt megszüli utolsó gyermekét, azután viszont még évtizedekig él, miközben utódai már teljesen önellátóak. A legtöbb állatfaj azonban haláláig képes utódnemzésre, és ezt a végsőkig igyekszik kihasználni, hogy genetikai állományát hatékonyan örökítse tovább. Mi magyarázhatja tehát evolúciós szempontból azt a tényt, hogy az embernél a nők majdnem életük felénél felhagynak az utódok világra hozásával? Az úgynevezett "nagymama hipotézis" igyekszik választ adni a kérdésre, amely szerint a nagyi hatékonyabban terjeszti génállomáyát, ha új utódok létrehozása helyett inkább unokáinak túlélését segíti (például köt nekik sapkát vagy süt nekik pogácsát).

    A probléma ugyan elsőre rettentően komolytalannak hangzik, evolúciós szempontból viszont egy kulcskérdés. Talán ezért is lehet, hogy a dolgot már számos evolúcióbiológus kutatta, azonban eltérő eredményeket kaptak. Egyes megfigyelések szerint ugyanis az unokák közelében élő nagymamák hatékonyan csökkentették az unokák halálozási rátáját, más vizsgálatok azonban ezt a hatást nem erősítették meg.

    A Proceedings of the Royal Society B-ben most megjelent cikk úgy tűnik pontot tehet az ügy végére. A Cambridge-i Egyetemen kutató Leslie Knapp ugyanis bemutatta az "X-hez kötött nagymama hipotézis" elméletét, amey figyelembe veszi a nagymama és az unoka közötti genetikai hasonlóságot, és ez alapján nézi a halálozási ráta alakulását.

    A nagymamák ugyanis az ember ivari kromoszómái miatt különféle unokáikba eltérő mennyiségű genetikai anyagot örökítenek. Egy anyai nagymama például unokáiba 50%-os valószínüséggel örökíti valamelyik X kromoszómáját, egy apai nagymama viszont nem ad ivari kromoszómát fiú unokáinak (0%), a lányoknak viszont biztosan juttat egy X-et (100%). Ez Knapp kutatásai szerint döntően befolyásolja a nagymamák gondoskodásának mértékét (magyarán hogy ki kapja a legmelegebb sapkát, vagy kinek jut a legfinomabb pogácsa).

    A vizsgálatokhoz Knapp és munkatársai hét teljesen különböző közösségben vizsgálták évszázadokra visszamenőleg a családfa alakulását. A vizsgált japán, etióp, gambiai, malawi, német, brit és kanadai családokban ügyeltek arra, hogy a családfa pontosan és megbízhatóan visszakövethető legyen néhány száz évre, akár a 17. századig is.

    Eredményeik meglepő módon az összes vizsgált családban ugyanazt mutatták: azokban a családokban ahol a nagymamák együtt vagy a közelében éltek az unokáknak, az ivari kromoszómák öröklődésének arányában csökkent az unokák halandósága. A legjobb munkát az apai nagymamák végezték leány unokáikkal (100%-ban adódik tovább X kromoszóma), itt jelentősen csökkent az unokák halandósága. Ezt követték az anyai nagymamák és mindkét nemű unokáik (50%), majd az apai nagymamák fiú unokái, akik nem örökölnek ivari kromoszómát apai nagyanyjuktól (0%), és a halálozási rátájuk sem csökken jelentősen a nagymama közelségével.

    A mostani kutatás a régebbi egymásnak ellentmondó eredményeket is tisztába teszi, ugyanis a korábbi vizsgálatok az ivari kromoszómákra nem terjedtek ki, így megtévesztő eredményeket is adhattak.

    A cikk rögtön lázba hozta a tudományos közvéleményt, ugyanis az eredmények sok új kérdést vetnek fel. Vajon csak az ivari kromoszómák befolyásolják a választást? És mi alapján tudja a nagymama, hogy mely unokákat érdemes a leginkább figyelmével kitüntetnie (azaz hogy kinek kössön sapkát illetve süssön pogácsát)? A kérdések ellenére a tudósok bizakodók. Például Lorena Madrigal a Dél-Floridai Egyetem antropológua szerint "ez egy fontos hozzájárulás az evolúcióbiológusok egyik fő kutatási témájához"

    Forrás:
    Science News

    Grandma plays favourites: X-chromosome relatedness and sex-specific childhood mortality Molly Fox et al., Published online before print October 28, 2009, doi: 10.1098/rspb.2009.1660

    3 komment

    Címkék: evolúció genetika

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr871485676

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Kaga · http://autostat.hu/markatoertenetek 2009.10.30. 11:43:30

    Javaslom a Gattaca című filmet, és annak egy mondatát:
    "Nem tudom mi vitte rá a szüleimet arra, hogy Istenre bízzák fogantatásomat egy orvos helyett"

    SzitaKötő · http://elmondo.blog.hu// 2009.10.31. 11:35:52

    A sapkát még értem, de pogácsát lehet sütni, pl. egyetlen unokának és a többienk nem?
    Szerintem a normális nagymamák minden utóduknak sütnek, akik viszonylag közel élnek hozzá:)