Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    A barna- és jegesmedve keresztezése

    2009.11.01. 16:51 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A barna medve (Ursus arctos) és északi-sarki rokona, a jegesmedve (Ursus maritimus) valaha egy faj volt. A két csoport nagyjából 300 ezer éve válhatott szét, ekkoriban hódíthatták meg az örök jég birodalmát a mackók, akik rövid idő alatt teljesen hozzászoktak új környezetükhöz. Azonban nem teljesen, ugyanis a mai napig képesek kereszteződni kontinentális rokonaikkal, barna medve-jegesmedve hibrideket hozva létre.

    Állatkertekben összesen 17 hibrid példányt ismerünk, 2006-ban azonban egy vadász Kanadában egy vadon élőt is leterített, érdekes jogi problémát előidézve, ugyanis engedélye szerint csak jegesmedvékre vadászhatott, barnákra nem.

    Németországban az osnabrucki állatkertben is született nemrég két hibrid, ennek apropójából alapos vizsgálatnak vetették alá a mackókat, hogy jobban megismerhessük felépítésüket. A hároméves munka eredményét a Der Zoologische Garten című szaklapban publikálták. A cikk szerint a az állatok néhány tulajdonságukban barna (pontosabban grizzly) felmenőikre emlékeztetnek, más szempontból azonban kifejezetten jegesmedve-szerűek.

    Bundájuk például első ránézésre kifejezetten fehér, mindössze a szemük körül, illetve hajlataikban található némi barnás szőrzet. A fehér színt igazából nem színezék adja. A jegesmedvék szőrszálai üregesek és színtelenek, rendkívül dús bundájuk azonban fehérnek tűnik ahogy a fény rávetül (a képen középen). A barnamedvék szőrszálai ezzel szemben belsejükben szivacsosak, vagy tömörek, és barna pigmentet tartalmaznak (jobbra). Keresztezés után a szőrökön a két állapot közötti átmenet látható: színanyagagot ugyan általában nem tartalmaznak, de az szőrszálak belső üregei apró, szivacsos rekeszekre osztottak (balra). 

    Testfelépítésük hasnolóan öszvérszerű. Az állatok mérete a két szülőé közé esik, hosszú nyakukat a jegesmedvéktől, púpos vállukat a grizzlyktől örökölték. Fejük szintén a vaskos grizzly és a karcsúbb de hosszabb jegesmedvefej közöttire sikeredett. Farkuk is van, ugyan rövidke, mégis határozottan hosszabb a barna medvékénél, nekik ugyanis nincs ilyenjük. Mancsuk talán a legérdekesebb, talpuk majdnem teljesen szőrös, hogy sarki rokonaikhoz hasonlóan ne fázzanak fel jégen sétálva sem, karmaik viszont csaknem olyan hosszúak, mint a félelmetes grizzlyéi.

    A hibridek viselkedésüket tekintve egyértelműen fehér felmenőikre ütöttek, bár ebben már egyedenként is eltérés tapasztalható. Amikor ugyanis az állatoknak játékokat adtak, azok több mázsájukkal mellső mancsaik segítségével tapostak rájuk, ugyanúgy ahogy a jegesmedve töri be a jeget, hogy az alatta lepuló fókákat elkaphassa.

    Az állatok részletes leírása azért is időszerű, mert a jegesmedvék sarki életterük zsugorodásával egyre jobban szorulnak dél felé, ahol mára már Kanadában átfed területük a grizzlyk birodalmával. A jövőben ezért egyre több barna medve-jegesmedve hibridre lehet számítani. A felismerés segítéséhez az alábbi képen sorban egy nőstény hibrid, egy hím, egy jeges- és egy barna medve látható.

    Az állatoknak magyar neve még nincs, a Mikron csapata hosszas töprengés után sem tudott dűlőre jutni az ideális elnevezést illetően. Az angolban használt "pizzly" illetve "grolar" magyarra nem átültethető, az inuit eszkimó nyelvből honosított Nanulak-ot (Nanuk-jegesmedve és Aklak-grizzly) szintén nem találtuk megfelelőnek. Egyelőre nálunk a "jegeskávé medve", esetleg a "jégrizli" a befutó, de aki jobbat tud az írja meg bátran.

    Forrás:
    BBC News
    messybeast.com
     

    Bear-hybrids: behaviour and phenotype Alexandra Preuß et al. doi: 10.1016/ j.zoolgart. 2009.08.005

     

    3 komment

    Címkék: hibrid biológia medve faj zoológia

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr241491120

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Mitya Ivanov 2009.11.05. 23:22:39

    van egy kis kavarás a cikkben: valaha egy faj volt a barna medve és a jegesmedve. E két faj (vagy alfaj) kereszteződött az állatkertben, így létrejött egy hibrid. Majd a cikkben úgy folytatódik, hogy a megjenésük grizzly szerű. Kérdés az, hogy a leírás a kanadai grizzly-jegesmedve hibridre, vagy az állatkerti barnamedve -jegesmedve hibridre vonatkozik.
    Amúgy érdekelne, hogy az álltakerti hibridek és a kanadai hibridek nemzőképesek-e? Szerintem a kanadai hibridek nem, mert a jegesmedve őse a barnamedve, és így a jegesmedve genetikailag sokkal távolabb áll a grizlytől, mint a barnamedvétől. A jeges-barna (frappé?) medvék viszont akár szaporódóképesek is lehetnek.

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2009.11.06. 13:39:46

    Kicsit érthetetlenül fogalmaztam, megpróbálom tisztába tenni:

    A helyzet az, hogy a barna medve (Ursus arctos) egyik alfaja a grizzly medve (Ursus arctos horribilis), ami Észak-Amerikában őshonos. Rengeteg állatkertben tartanak grizzlyket világszerte, sokszor együtt a jegesmedvékkel, mert jól megférnek egymással. Az osnabrucki állatkertben is ez volt a helyzet, hosszú évekig nem is történt semmi figyelemreméltó. 2004-ben azonban mindenki meglepetése hibird utódok születtek a kifutóban.

    A cikkben ezeknek az állatoknak a vizsgálatáról van szó, amelyek tehát grizzly-jegesmedve hibridek. Mivel viszont a grizzly elég magyartalanul hangzik (pedig elvileg így van helyesen) ezért általában a "barna medve" nevet használom a cikkben, hivatalosan ugyanis a grizzly is barna medvének számít. Remélem nem kavartam most senkit jobban össze.

    A hibridek (mármint a kreol medvék) termékenysége tényleg nagyon érdekes kérdés, a források között található messybeast.com-on megtalálhatod az összes erre vonatkozó információt.