Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    A nap képe: 130 millió éves pókháló - borostyánban

    2009.11.03. 20:28 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Az angliai Sussexben került elő ez az egyedülálló borostyándarab egy benne rögzült pókkal és annak hálójával. A lelet nagyjából 130-140 millió éves, így ez a legrégebbi pókháló amit ismerünk. Annak ellenére, hogy a háló tulajdonosa még a korai dinoszauruszokat is szemmel tarthatta, műve nagyon hasonlónak tűnik a legmodernebb pókokéihoz. Mikroszkópos vizsgálatok szerint a  fonal szerkezete sem sokban különbözik a maiakétól, és még az apró ragasztócseppek is megtalálhatók rajta, amik segítségével az egyes szálak összeköthetők, illetve ugyanez tartja csapdában az elejtett prédát is. Ez azt is jelenti, hogy a pókok már a krétakorban is sikeres vadászok voltak, technikájuk pedig azóta sem sokat változott. Ennek ellenére a módszer még ma is remekül működik: egy számítás szerint a pókok által egy évben Angliában elfogyasztott rovarok össztömege nagyobb, mint az éves angol élelmiszerfelhasználás.

    A pókfonal azonban hatékonysága ellenére nem túl időtálló. "A selyem egy igen kényes anyag, és csak ritkán őrződik meg fosszíliákban, például borostyánban" mondta el Martin Brasier, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Kollégáival úgy vélik, hogy a pók valószínüleg egy erdőtűzben konzerválódhatott, ugyanis ilyenkor a fenyőfélék nagy mennyiségű gyantát bocsátanak ki, ami beboríthatta az egész pókot hálóstul.

    Az ősi keresztespók mellett egyébként érdekes talajmikróbákat is tartalmaz a borostyándarab, köztük a legkorábbi ismert actinobacteriumot, ami napjainkban az egyik legfontosabb talajalakító prokarióta.

    Forrás:
    Wired

    Szólj hozzá!

    Címkék: biológia pók borostyán paleobiológia

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr271497533

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.