Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    2 millió dollárt ér az első felvonó az űrbe

    2009.11.06. 00:18 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Idén negyedszerre tartják meg a Space Elevator Games nevű rendezvényt, melynek célja, hogy a versenyzők megalkossanak egy felvonószerkezetet, amivel akár az űrbe is lehet menni. A prototípusokat egy helikopterből lógó 1km hosszú kötélen kell feljuttatni néhány perc alatt, az energiaellátást pedig a földről kell megoldani kábelek nélkül. Egy sikeres csapat már van, a többiek még a héten próbálkozhatnak.

    Még a hatvanas években Yuri Artsutanov fejéből pattant ki az ötlet, hogy rakéták vagy ballonok helyett lifttel kellene az űrbe menni. Arthur C. Clarke 1979-es sci-fi novelláján kívül nem sok valósult meg az ötletből, egészen 2006-ig. Ekkor ugyanis a Spaceward a NASA hathatós támogatásával megalapította a Space Elevator Games-t, amelynek célja, hogy működőképes felvonót alkossanak a versenyző csapatok, amely a alapul szolgálhat egy valódi űrlifthez.

    A feladatot elsőre nehéz komolyan venni (még második hallásra is), azonban a 2 millió dolláros fődíj azonnal más megvilágításba helyezi a versenyt, számos profi csapatot késztetve liftépítés nehézségeinek lekűzdésére.

    A dolog ugyanis egyszerűnek tűnik, mégsem az. A verseny eleve nem számol azzal az aprócska gonddal, hogy hogyan és milyen anyagból készül majd az a többezer kilométer hosszú kötél amely elég erős és rugalmas ahhoz, hogy a lift közlekedhessen rajta. Arról nem is beszélve, hogy mi fogja a levegőben tartani. A fennmaradásához ugyanis egy elég nagy tömegű tárgynak kellene a Föld körül geostacionárius pályán keringenie amihez a kötelet rögzíteni lehetne. Mindez egyelőre a jövő problémája, jelenleg ugyanis egyedül  a felvonószerkezet kidolgozása cél.

    A liftek lényege, hogy egy apró elektromos motor segítségével haladjanak fel és le a tesztkötélen. A szerkezetnek nagyon könnyűnek kell lennie, hogy minél gyorsabban haladhasson, ezért semmilyen üzemanyag vagy tank nem fér el rajta. Az áramellátást a földről kell megoldani, méghozzá nagyenergiájú lézernyalábok segítségével. A nyalábot a liften lévő extrakönnyű napelem nyeli el, amely a föld felé fordítva fogja be az érkező sugarat. A lézer olyan erős, hogy még a Föld körül keringő műholdakat is megzavarhatja, ezért a verseny minden alkalommal leáll amikor egy műhold halad el a lift felett. A módszerrel nemcsak a rettentő pazarló rakétákat váltanák le (hiszen ezek több tonnányi üzemanyagot is szállítanak amit menet közben elégetnek), hanem az űrutazást is kényelmesebbé tennék. Az egyszer embereket is szállítani képes szerkezet ugyanis leginkább egy egyenletes vonatúthoz lenne hasonló, szemben a jelenlegi veszélyes és megterhelő kilövésekkel.

    Ugyan a technika jövőbeli alkalmazásában sokan kételkednek (még néhányan a versenyre nevezők közül is), az eddigi három évben mégis több csapat is megpróbálta teljesíteni a kitűzött távokat, de nem jártak sikerrel. Mind a táv, mind a szükséges sebesség a kiírásban évről évre nő, idén már 1 km magasra kell mászni, és 5 m/s sebességet kell elérni. A LaserMotive azonban néhány napja a világon elsőként sikerrel mászatta fel gépét a teljes távon, több mint 4m/s sebességgel, ezzel pedig 900 ezer dollárt nyert, amennyiben a héten más csapat nem képes megismételni a bravúrt.

    A LaserMotive mellett (aki a nagyobb díj reményében még javítani akar teljesítményén), versenyben van még a Kansas City Space Pirates és a Saskatchewan Space Design Team (USST). Az űrkalózok november 4-én mindössze 50 méterrel a cél előtt kényszerültek leállni, ugyanis egy repülőgép miatt ki kellett kapcsolniuk a lézert. Az USST-vel együtt a héten még tovább próbálkozhatnak, a furcsa versenyről élő felvételekkel tudósít a Spaceward, illetve a Mikron twitjeiből is értesülhettek a legújabb fejleményekről.

    Forrás:
    Guardian
    Telegraph
    The Great Beyond
     

    2 komment

    Címkék: űrkutatás technika lift lézer x prize

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr451503880

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    too damn pretty to die · http://apuokolbeszoruloarca.blog.hu/ 2009.11.06. 12:57:19

    Nem lenne egyszerűbb megközelítés a kábelt használni energiaszállításra?

    endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.11.06. 19:12:03

    A Holdról kéne "lelógatni" a kábelt. Persze így jóval hosszabbnak kell lennie, de az űrben talán kevésbé szakadna el. A Föld közelében aztán egy űrhajót tartana, amelyről lógathatunk már sokmindent. :)
    Szélturbinákat is lehetne a Holdról lógatni a Föld légkörébe. :)