Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Magyar biológusok tágítják a tudatot

    2009.11.06. 16:15 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Újfajta agyi idegsejtek közötti kapcsolatot fedeztek fel szegedi kutatók. A Nature-ben megjelent tanulmányuk szerint az úgynevezett neurogliaform sejtek nemcsak az eddig ismert módon (azaz szinapszisokkal) képesek információt továbbadni, hanem a megfelelő molekulák sejtközötti térbe való juttatásával is. Az új eredmények tükrében jelentően módosulhat az agyunk működéséről alkotott kép.

    Tamás Gábor és kollégái már több alkalommal is meghatározó felfedezéseket tettek az idegtudományok terén. 2003-ban ők voltak az elsők akik a lassú gátlás jelenségét megfigyelték, 2006-ban pedig az agykéreg úgynevezett kandelábersejtjeinek működését írták le. A Nature múlt heti számában közölt publikációjuk pedig az agy neurogliaform sejtjeinek újfajta kommunikációjáról szól.

    Ezek a sejtek a tankönyvi adatok szerint axonjaikkal más neuronokhoz közelítenek, majd egy információs kapcsot, úgynevezett szinapszist létesítenek. Bizonyos hatások következtében a neurogliaform sejtek kémiai jelátvivő anyagokat juttatnak a szinaptikus résbe, amely működésbe hozza a kapcsolódó idegsejtet, így adva tovább az információt. A neurogliaform sejtek leginkább gátló idegsejtek, azaz blokkolják a hozzájuk kapcsolódó neuronokat.

    A mostani felfedezés szerint azonban nem ez az egyetlen módja az információtovábbításnak. Ezek a neuronok ugyanis képesek olyan sejteket is gátolni, amikkel nem is állnak közvetlen kapcsolatban. Ehhez nem tesznek mást, minthogy a sejtközötti térbe nagy mennyiségű jelátvivő anyagot juttatnak, amivel a környező idegsejteket kapcsolat híján is hatákonyan gátolhatják. Az ehhez használt anyag neve gamma-amino-vajsav, ismertebb nevén GABA, amely az egyik leggyakoribb gátló neurotranszmitter.

    A további vizsgálatok kimutatták, hogy a neurogliaform sejtek már nagyon alacsony koncentrációban reagálnak a GABA-ra, tehát a módszer valószínüleg ezen sejtek közötti kommunikációra szolgál. Viszont ha több sejt egyszerre üríti az anyagot, akkor ez további neuronokra is hatással lehet, hatékonyan gátolva akár egyszerre több sejtet is. A neurogliaform sejtek az úgynevezett neuroszteroidokra is érzékenyek, amiknek általában a stresszfolyamatokban és a depresszióban van szerepe. Ennek a molekulának a mennyisége erősen ingadozik például a női menstruáció idején, terhességkor vagy komoly stresszhatások esetén. A kutatók úgy gondolják, hogy a neuroszteroidok valójában az intercelluláris térbe juttatott GABA segítségével fejthetik ki hatásukat, így a jelenség alaposabb vizsgálata közelebb vihet a folyamat megértéséhez és akár hatékony antidepresszánsok kifejlesztéséhez.

    Forrás:
    Nature
    Science News
    MTA
     

    1 komment · 3 trackback

    Címkék: magyar neurológia nature agykutatás biokémia

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr601485538

    Trackbackek, pingbackek:

    Trackback: Magyar kutatók a Nature-ben 2009.11.10. 08:38:18

    Az idegsejtek közötti új fajta összeköttetést írtak le. ...

    Trackback: Magyar kutatók a Nature-ben 2009.11.10. 08:38:18

    Az idegsejtek közötti új fajta összeköttetést írtak le. ...

    Trackback: Magyar kutatók a Nature-ben 2009.11.10. 08:38:18

    Az idegsejtek közötti új fajta összeköttetést írtak le. ...

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Ződgyík 2009.11.07. 12:07:30

    Én már nem érem meg, hogy kitágítsák az agykapacitásom kihasználását...
    Amúgy nagyon szeretem az ilyen híreket, még ha érdemben annyira nem is tudok az orvostudományhoz hozzászólni (én műszaki vagyok).