Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Csontevő férgek egész bálnákat tüntetnek el

    2009.11.19. 00:54 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Amerikai kutatók mélytengeri bálnatetemeken egy teljesen új állatcsoportot fedeztek fel. A csontférgeknek elnevezett lényeknek már a megjelenése is szokatlan, ugyanis szemekkel vagy szájjal nem rendelkeznek, légzőszervük pedig a testükön kívül található. Az állatok a tenger mélyére süllyedt állattetemekkel táplálkoznak szimbionta baktériumaik és gyökérszerű nyúlványaik segítségével. Mostanra összesen 17 fajukat sikerült felfedezni, hála az óceán különböző ponjaira kutatási céllal elsüllyesztett bálna- és fókatetemeknek.

     

    Még 2004-ben tárták fel az első csontférgeket Kalifornia partjainál. Akkor körülbelül 3000 méteres mélységben egy távvezérelt tengeralattjáró segítségével fedeztek fel egy bálnatetemet beborító élő szőnyeget. A "szőnyeg" valójában a különös férgek tömege volt, melyek alaposabb vizsgálat után igen eltérőnek mutatkoztak minden más ismert élőlénytől.

    A csontférgek ugyanis nem rendelkeznek szemekkel, bár ez még önmagában még nem lenne egyedi eset. Az azonban különösen szokatlan, hogy szájuk és bélrendszerük sincs, anyagcseréjüket így más módon kell megoldaniuk.

    A légzéshez pamacsos fésűiket használják, melyek testükön kívül a vízben lebegve végzik a gázcserét. A táplálkozást pedig hosszú, gyökérszerű nyúlványaikkal folytatják, ezek segítségével rögzítik magukat a csontokhoz, majd abba fokozatosan egyre mélyebbre fúrnak. Eközben szimbionta baktériumaik segítségével megemésztik az ellenálló struktúrát, kinyerve az abban található tápanyagokat. Életmódjuk tehát különös módon inkább egy növényére emlékeztet semmint egy féregére.

    Az első fajt felfedező Robert Vrijenhoek, a Monterey Bay Aquarium Research Institute evolúcióbiológusa úgy döntött, hogy jobban is megismerkedik a különös állatcsoporttal. Ezért 2004 és 2008 között összesen öt bálnatetemet süllyesztett el különböző tengermélységekben, hogy a nemzetség többi fajával is megismerkedjen. Próbálkozása nem maradt eredménytelen, összesen 15 Osedax fajt sikerült felfedeznie, valamint kutatásai nyomán hasonló módszerekkel Svédország és Japán tengereiben is egy-egy új típusra leltek. A bálnák mellett egyéb állatokkal, például tehenekkel vagy fókákkal is próbálkoztak, hátha válogatósak a csontevők. Azt tapasztalták azonban, hogy a csont egyformán ízletes lehet mindegyikben: "úgy tűnik nem számít nekik, hogy milyen csont." mondta el Vrijenhoek, "a kollagén és a koleszterin érdekli őket".

    A 17 csontféregfaj összehasonlító elemzését publikálta most BMC biology szaklap. A munkából kiderül, hogy az állatok a gyűrűsférgek közé tartoznak, tehát a mindenki által ismert földigiliszta különc rokonai. A csoport meglehetősen ősi, az első csontférgek még tengeri őshüllők csontjain lakmározhattak a középidőben.

    Az életciklusuk nem kevésbé rendhagyó. A férgek lárvaként érkeznek meg az elsüllyedt tetemekhez, ahova valószínüleg tengeráramlatok, vagy a szintén dögevő számtalan rákféle segítségével juthatnak el. A csontokra telepedve aztán az első lárvák nőstényekké fejlődnek, majd megkezdik a váz módszeres lebontását. Az újonnan érkező lárvák a nőstények belsejében találnak otthonra, és ott mikroszkópikus hímekké fejlődnek akik háremekbe tömörülve termékenyítik meg a nőstény által termelt nagyszámú petét.

    "Gyakran beszélünk arról, hogy a mélytenger mennyire ismeretlen terület, és ez a felfedezés remekül bizonyítja [hogy ez mennyire igaz]." Közölte Kenneth Halanych, az alabamai Auburn University tengerbiológusa. "Itt ez a hatalmas változatossággal bíró élőlénycsoport ami Kalifornia partjaitól nem messze él, és egészen mostanáig mégsem tudtunk róluk" tette hozzá.

    A felfedezések ismeretében a kutatók máris a többi, még ismeretlen faj nyomába erednek, legközelebb az Antarktisz és Franciaország vizeibe telepített tetemek segítségével.

     

    Forrás:
    ScienceNews

     

    A remarkable diversity of bone-eating worms (Osedax; Siboglinidae; Annelida); Robert C Vrijenhoek, Shannon B Johnson and Greg W Rouse; BMC Biology 2009, 7:74 doi:10.1186/ 1741-7007-7-74;

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: biológia féreg faj mélytenger zoológia

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr351530918

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.