Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Találtak-e életet a Marson?

    2009.12.01. 04:20 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A napokban szenzációként közölte az összes internetes újság, hogy életet találtak egy marsi eredetű meteoritban. A hatásvadász címek mellett a kutatási eredményeket is figyelembe véve azonban nem egy tudós szkeptikus a felfedezéssel kapcsolatban. A Mikron blog ezért alaposabban is szemügyre vette az ALH84001 meteoritot és a rajta található esetleges marsi élőlényeket.

    Marsi életről szóló írások borították el a vezető újságok címlapjait a napokban. Az Index például "Földönkívüli eredetű baktériumok nyomát találták meg egy meteoritban" címmel közölte a szenzációt, az Origó némileg óvatosabban fogalmaz: "A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel". A legbátrabbnak az angol The Sun mutatkozott, ők egyenesen arról szereztek tudomást, hogy "Marsi bogarak bacik érkeztek a Földre 13000 évvel ezelőtt". Magukra a kutatási eredményekre természetesen egyik lap sem hivatkozik, pedig ha tényleg élet van a Földön kívül az talán az emberiség egyik legfontosabb felfedezése lehet, és igazán megérne legalább egy hivatkozást az ezt bizonyító adatokra.

    A történet még 1984 decemberére nyúlik vissza amikor is amerikai meteoritvadászok az antarktiszi Allan Hills hegységben (itt) rábukkantak a később ALH84001 névvel ellátott meteoritra. A kődarab 1,93kg-ot nyomott és összetevői alapján először diogenitnek gondolták. Így volt ez egészen 1993-ig, amikor is David Mittlefehldt javította a hibát és SNC-nek, azaz marsi meteoritnak kategorizálta a követ. Az ettől rögtön nagyobb figyelmet kapott és három év múlva egyenesen a rangos Science magazin hasábjain köszönt vissza a képe, ahol már az élet nyomait vélték rajta felfedezni. A vizsgálatot végző David McKay ugyanis policiklusos aromás szénhidrogéneket mutatott ki a meteoritból, amik meglehetősen bonyolult szerves vegyületek, és bolygónkon elsősorban élőlények munkájaként jönnek létre. Az izgalmat tovább fokozta, hogy a lelet repedéseiben apró karbonátgömböket mutattak az elektronmikroszkópos felvételek, melyek belsejükben további finom magnetit és vasszulfid szemcséket tartalmaztak. A magnetit apró mágneses kristályokból álló láncokat alkotott, ilyen struktúrák a Földön csak élőlények munkájaképp jönnek létre, magnetotaktikus baktériumok választanak ki hasonlókat. Azt persze rögtön a cikk bevezetőjében kijelentik, hogy élettelen folyamatok következtében is kialakulhatott mindez. A tudós társadalom - ahogy az lenni szokott - gyanakodva fogadta a felfedezést, a dolog súlyosságát mégis jelzi, hogy Bill Clinton az akkori amerikai elnök külön beszédet mondott a felfedezés kapcsán.

    A legfőbb kritika szerint az ALH84001 egy sokat megélt meteorit, amiben 4 milliárd év alatt számtalan szokatlan forma kialakulhatott élet nélkül is. A kődarab ugyanis először még a fiatal Mars egyik vulkánjából törhetett fel és szilárdulhatott meg nagyjából négymilliárd éve. Úgy 3,6 milliárd éve egy meteorbecsapódás következtében feldarabolódhatott, de ekkor még nem hagyta el a Marsot. Csak egy újabb hatalmas robbanás repítette az űrbe a követ nagyjából 15 millió éve, hogy végül 13 ezer évvel ezelőtt az Antarktiszba csapódhasson, majd 25 éve egy kutató kezébe kerüljön. A kalandos történet szamárium-neodímium, rubídium-stroncium, kálium-argon és C14 vizsgálatok eredményeképp született, és magyarázatot adhat arra, hogy miképpen formálódhatott a vulkánosság, hatalmas robbanások, majd a Földbe csapódás során az ALH84001.

    A McKay-t és csapatát azonban nem lehetett könnyen eltántorítani. Az utóbbi években sorra vették kritikusaik érveit és új, pontosabb vizsgálatokkal válaszoltak rájuk. A múlt héten a Geochimica and Cosmochimica Acta című szaklapban megjelent tökéletesített elemzés az előző cikk óta kifejlesztett, és jóval pontosabb műszerekkel készült. A kimerítő 47 oldalas munka különféle kémiai módszerek és mikroszkópos technikák egész sorát vonultatja fel, részletes képanyaggal illusztrálva a teljes vizsgálatot. Az eredeti lapon ugyan a hozzáférés nem ingyenes, a NASA azonban az olvasók rendelkezésére bocsátotta a teljes anyagot (PDF, 15Mb).

    Az új vizsgálat először is megállapítja, hogy a kő 3,9 milliárd éve vízzel érintkezhetett, illetve, hogy a kérdéses magnetitkristályok egyetlen ma ismert élettelen folyamattal sem magyarázhatók. Emellett a kutatók két további követ is bevontak a vizsgálatokba. A japánok által szintén az Antarktiszon talált Yamato 000593 és az 1911-ben Egyiptomban a Földbe csapódott Nakhla is marsi eredetűnek bizonyult, és az ALH84001-hoz hasonló jellegeket mutat. Mindhárom kövön ugyanis hasonló magnetitkristály láncok láthatók, melyek valóban élőlényekre hasonlítanak, a kutatók ezért biomorfoknak nevezték el őket.

    Persze azt egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy valóban élet alakította a meteor felszínét, azonban az ellentábor több magyarázatát is sikerült most megcáfolni. "Úgy gondoljuk, hogy a biogenikus hipotézis most erősebb, mint amikor 13 évvel ezelőtt először bejelentettük" mondta el Everett Gibson, a NASA senior tudósa.

    Mindezzel együtt azonban a "Marsról érkezett bogarak bacik"-ról szóló újságcikkek még nagyon távol állnak a valóságtól. Maga az új elemzés is úgy fogalmaz, hogy a meteor "eredete nem zárja ki a lehetőséget, miszerint a struktúrák egy része biotikus folyamatokból is származhat". Ez azért még nem egyenlő azzal, mintha a marslakók belevésték volna a kőbe, hogy "mi  voltunk", így biztosan további vizsgálatokra van szükség a marsi élet igazolásához, vagy éppen cáfolásához. Addig is mindenki vígasztalódhat a mikroszkópos felvételek alapján gyártott plüss marsi mikróbákkal.

    Forrás:
    The Great Beyond
    Science
    NASA (PDF1, PDF2)
    Geochimica and Cosmochimica Acta
    Spaceflight Now
     

    15 komment

    Címkék: élet űrkutatás mars aszteroida alh84001

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr471565417

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    greybloke 2009.12.01. 09:54:42

    a "Martian bugs" nem marsi bogarakat jelent, hanem marsi baktériumokat. Ez esetben a "bug" a "bacteria" rövidítése, és nem "insect".

    Avatar 2009.12.01. 10:02:14

    Szerintem a magyarok lovainak patái hasították ki a Marsból a kődarabot, mikor a Szíriuszról átlovagoltak a Kárpát-medencébe... :)

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2009.12.01. 10:19:24

    @greybloke: Igazad lehet, de valójában szerintem egyszerű pongyolaságról van itt szó. A Daily Mail például különösebb gond nélkül keveri a "féreg-szerű", a "bogár" és a "mikróba" szavakat a teljes cikkben, talán azért mert pontosan nem is lehet megmondani, hogy mit is látunk a felvételeken.

    A Nature blogja ki is kéri magának a pontatlanságokat (a források között olvasható az idevonatkozó bejegyzésük).

    A biztonság kedvéért azért megkérdeztem néhány kollégát, de eddig az egyöntetű válasz az volt, hogy "a bug is a bug".

    Hegyi 2009.12.01. 10:22:46

    A marsi életet másodszor fedezik fel, a vízhez képest még sehol nincs azt már kb. 6-7 alkalommal fedezték fel a marson.

    ThufirHawat 2009.12.01. 10:26:17

    @Hegyi: Asszem jövő héten felfedezem a Marsot! Az lesz a sznzáció! Egy új bolygó!

    Willie 2009.12.01. 10:33:51

    @Mikron: Szerintem igaza van greybloke-nak. A "bug" az igen elterjedt koznyelvi elnevezese a bakteriumoknak. A hivatkzott cikkben sehol nincsen utalas a kesobbiekben semmifele bogarakra viszont a masodik mondatban ott van a "microscopic aliens", ami nyilvanvaloan bakteriumokra utal.

    Hozzászóló 2009.12.01. 10:38:40

    @Avatar: Örülök, hogy végre más is észrevette ezt az (egyébként nyilvánvaló) összefüggést. Ugyanis kinek ne tűnne fel ez a rovásírásos emlék, ami a Hold felszínébe lett róva?
    www.gutenberg.org/files/28434/28434-h/images/plate268.jpg
    A felirat az időközben becsapódott meteoritok miatt mára már nehezen olvasható, de teljes bizonyossággal állítható, hogy abból az időszakból származik, amikor eleink a Föld nevű bolygó kolonizálására idelovagoltak, s megpihenvén égi kísérőnkön megalkották a világegyetem első alkotmányát.
    A megmaradt részletekből továbbá kiderül, hogy lovaik rosszul viselték a kimerítő utat, patáik a marsi baktériumoktól teljesen kitikkadtak. Ekkor azonban megpillantották a Kárpát-medencét (az űrből a legjobban kivehető alakzat a bolygón), és beterelvén jószágaikat az édenbe megalapították az igazi ősmagyar otthont mintegy 2,4-2,5 milliárd éve.
    www.tar.hu/tiberiusz/utazas/kirandulas/vertes/5064.jpg
    Hogy pontosan mi történt ezután, nem lehet tudni, ugyanis a tatárjárás közben eltört az a kancsó, aminek oldalára felvésték az elmúlt évek történéseit bináris rovással (hogy helyet spóroljanak).
    Még szerencse, hogy McKay megtalálta az utolsó láncszemet, ami bizonyíthatja mindezt, ezért kíváncsian várom a fejleményeket!

    tárhejj · http://atarhely.hu 2009.12.01. 10:39:52

    A Marson mindig találnak valamit. Amit lehet, hogy kétszer is :)

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2009.12.01. 10:40:08

    @Willie: Az összes mikrobiológus (velem egyetemben) veheti a kalapját, mert egy nagyobb szótárban tényleg szerepel, hogy a "bug" szó köznyelvben embert megbetegítő mikróbát is jelenthet.

    Szerencsére mindez a lényegen nem változtat.

    Willie 2009.12.01. 10:58:13

    @Mikron: En nem szotarban neztem, hanem 7 evig eltem az USA-ban (ebbol negy evet ket pici gyerekkel) ugyhogy eleg sok "bug"-gal kerultem kapcsolatba... :)

    Ja egyebkent a cikk kivalo!

    Willie 2009.12.01. 11:04:17

    @Mikron: En nem szotarbol neztem, hanem 7 evig eltem az USA-ban (ebbol 4-et ket pici gyerekkel) szoval eleg sok "bug"-gal kerultem kapcsolatba :)))

    Willie 2009.12.01. 11:05:24

    bocs a duplazasert, de az elso nem jelent meg,,, ugyhogy a masodik meg persze ez a hozzaszolas is torolheto...

    Krunpli · http://www.mobilize.hu 2009.12.01. 13:55:25

    Most frankón ennyi jött le mindenkinek a bejegyzésből? :)

    s_timcsi · http://autostat.hu/cikk-kereso 2009.12.01. 15:01:21

    Miért ne lehetne élet a földön kívül is? A mai tudomány még nem tart ott, hogy biztos álláspontot alkosson a témával kapcsolatban, egyenlőre mindenki csak találgat! De egyenlőre azt sem lehet biztosan állítani, hogy nincs és azt sem, hogy van!

    lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.12.01. 15:08:26

    @Krunpli: a baj az, hogy a legtöbb embernek annyi jön le, mint a Sun, Daily Mail vagy index, origo, neadjisten Blikk vagy mittudomén újságírói tálalnak. Tehát nem sok.

    BTW, azon agyalni, hogy a Sun mit ért bugs alatt, pontosan annyira releváns, mintha Blikk cikkek tudományos alaposságán vitatkoznánk... ;)