Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Vaccinia: a legönzőbb vírus

    2010.01.25. 14:52 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Vírusok terjedésének különleges módját figyelték meg brit kutatók. A Science-ben közzétett tanulmány szerint a vaccinia vírus egy-egy sejt megfertőzése után rögtön két fehérjét juttat gazdája külső felszínére. Ezek feladata, hogy a további virionokat a sejttől ellökjék, így csökkentve a felesleges újrafertőzést. A jelenség eredményeként az újonnan érkező virionokat sorozatosan taszigálják a már fertőzött sejtek, jelentősen gyorsítva a fertőzés terjedését.

    Geoffrey Smith és kutatócsoportja (Imperial College London) a vaccinia vírus tanulmányozása során különös jelenségre figyelt fel. Amikor egy sejttenyészetbe vírust oltottak, akkor az oltás helyétől egyre táguló körben elhaltak a sejtek, így üres tereket, úgynevezett plakkokat hagytak hátra. Ez a legtöbb vírus terjedésére jellemző. Amikor azonban Smith megmérte a plakkok növekedését, azt kapta hogy a fertőzés négyszer olyan gyorsan terjed, mint ahogy azt a vírus osztódása lehetővé tenné.


    A jelenség magyarázatára felvételeket készítettek festékkel jelölt víruspartikulumok mozgásáról. Eredményeik szerint ha egy virion egy már fertőzött sejthez ér, akkor abból egy fehérjeköteg lövell ki, ami odébb löki a vírusrészecskét (a képen zölddel a vírus, pirossal a fehérjeköteg van festve). Ez a taszigálás addig folyik amíg a virion végül egy még nem foglalt sejtehez ér, amit gyorsan meg is fertőz. "Ez a vírus nagyon okos" jelentette ki a cikk kapcsán Smith.

    A Scinence-ben megjelent publikáció szerint a jelenség hátterében virális fehérjék állnak. Amikor a vaccinia bejut egy sejtbe, szinte azonnal elkezdi kifejezni A33 és A36 jelű proteinjeit, melyek a sejtfelszínre épülnek be. Az újonnan érkező virionok ehhez kötődnek, aminek hatására a gazdasejt egy aktinból álló dárdával tolja arrébb őket. A jelenséget mikroszkópos fotókon és filmen is sikerült megörökíteni.

    Smith szerint tulajdonképpen az üzenet lényege, hogy "Hé srácok, ezt már megfertőztük, nem érdemes idejönni. Menjetek inkább máshova."

    A felvételek mellett a csoport más módon is igazolni tudta az A33 és 36 fehérjék szerepét. Egy mutáns vírust készítettek amiből ez a két protein hiányzott, ennek hatására pedig a vírus terjedése jelentősen lelassult. Amikor pedig emberi sejtekbe ültették a két fehérjét, az elég volt ahhoz, hogy akár még egészséges sejtek is elkezdjék a virionokat taszigálni. A tudósok most arra próbálnak választ kapni, hogy pontosan hogyan alakul ki a kötődés a virionok és a sejtfelszíni fehérjék közt, és hogyan készteti ez a sejtet a dárda kilövésére.

    Virológusok az eredmények kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vírusok számtalan módját fejlesztették ki a hatékony terjedésnek, és valószínüleg nem ez volt az utolsó eset, hogy meglepetést okoztak. "A vírusok nagyon specifikusan és irányítottan mozognak sejtről sejtre" jegyezte meg Lynn Enquist, a Princeton University munkatársa, majd hozzátette, hogy más vírusoknál is ismert irányított propagálás. A HIV például szintén hosszú fonalak készítésére programozza a gazdasejtet, majd a fonalakon kapaszkodva jut el az újabb célpontig.

    A vaccinia vírus, vagy másnéven tehénhímlő, már a 18. században beírta a nevét a történelembe. Edward Jenner ugyanis hímlős tehenek hímlőhólyagjaiból vett táladékkal sikeresen beoltott egy vállalkozó szellemű fiút, aki így immunis lett az akkoriban pusztító feketehímlő ellen. A kezelés később számtalan ember életét mentette meg. A vaccinia vírus ugyanis nagyon hasonlít a feketehímlő vírusára, azonban embereket nem betegít meg. Vaccinia oltással tehát az emberi szervezet sikeresen felkészíthető a feketehímlő lekűzdésére. A "vakcina" szót először Pasteur alkalmazta Jenner iránti tisztelete jeléül.

    Forrás:
    Nature News
    ScienceNOW

    Repulsion of Superinfecting Virions: A Mechanism for Rapid Virus Spread, Doceul et al. Science DOI:10.1126/science.1183173

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: vírus nature science vaccinia

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr601700414

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.