Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Génmódosított burgonya termesztését engedélyezte az EU

    2010.03.07. 00:35 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A német BASF vegyipari cég Amflora nevű génmódosított burgonyájának termesztését hagyta jóvá a héten az Európai Bizottság. Az újfajta burgonya gumója az átlagosnál több keményítőt tartalmaz, amit különféle ipari folyamatokban és állati takarmányokban terveznek felhasználni. Több európai környezetvédő csoport máris hevesen tiltakozik a határozat ellen.

    Közel 13 év várakozás után második GMO-ként jóváhagyta az Európai Bizottság a génmódosított Amflora burgonya termesztését az EU-ban. A növényt kifejlesztő német BASF, Európa egyik legnagyobb vegyipari cége, nagy áttörésként értékeli a döntést amely számos ipari folyamatot egyszerűbbé tehet. Az Amflora ugyanakkor már évek óta egy politikai forró krumpli, ugyanis környezetvédő szervezetek, például a Greenpeace hevesen támadják az EU-t amiért szerintük egy potenciálisan veszélyes GMO termelését tették lehetővé.

    Az Amflora genomját úgy módosították, hogy a növény gumójában kizárólag amilopektin keményítőt raktározzon. A közönséges burgonya ugyanis eredetileg amilóz és amilopektin keverékéből álló keményítőt termel, emiatt termesztik elsősorban a növényt. Az ipar számára azonban több folyamathoz a tiszta amilopektin hasznosabb, a tisztítás pedig költséges folyamat. A BASF fejlesztése ezen segít, a gumókból kinyert tiszta vegyülettől pedig a papírgyártásban például a lapok fényesebbek lesznek, de ragasztókhoz és más termékekhez is használják az anyagot. Az Amflora termesztését már idén megkezdik Csehországban és Németországban, majd később Svédországban és Hollandiában is bevezetik. A BASF tájékoztatása szerint (podcast) az új növényt kizárólag ipari célokra és állati takarmányként hasznosítják, emberi fogyasztásra nem szánják.

    Eddig mindössze egyetlen génmódosított növény, a Monsanto MON 810 kukorica termesztése volt engedélyezett az unióban, ezt jelenleg Spanyolországban, Portugáliában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában termesztik. A MON 810-et még 1998-ban hagyták jóvá, azonban az akkori heves tiltakozások hatására további növények nem kerültek a listára. A GM párti termelők és szakemberek szerint a mostani új döntés komoly előrelépés, ugyanis az Amflora engedélyezésével egyidőben további három GM kukorica forgalmazását engedélyezték Európában, termesztésüket azonban egyelőre nem.

    Bár az EB döntése nem kötelezi az egyes országokat, számos tagállam máris jelezte ellenvetését a döntéssel szemben. Olaszország például eltökélt a GMO mentesség mellett, Bulgáriában pedig átfogó kampányt kezdtek a génmódosított termékek határon kívül tartásáért. Az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek kérdésre válaszolva kijelentette: "Általános értelemben ellene vagyok [a GM élelmiszereknek] mert a hosszú távú hatásokat nem ismerjük." "De ezt a csatát nem nyerhetjük meg"  - utalt a politikus arra, hogy ha Európa GM mentes marad, akkor mezőgazdasága idővel hátrányba kerül a világ más országaival szemben.

    Zöld szervezetek szintén tiltakoznak a döntés ellen. Egy walesi csoport (GM Free Cymru) például nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz, melyben további vizsgálatokat kérnek az engedélyezés előtt. A levelet többek között az a Dr Pusztai Árpád is aláírta, aki már a kilencvenes évek közepe óta az egyik legismertebb GM ellenes tudós, és több vitatott kísérletet végzett egyes génmódosított növények káros hatásának kimutatására. Az AFP-nek nyilatkozó Friends of the Earth szervezet szerint pedig "ez egy szomorú nap az európai polgárok és a környezet számára." Szerintük ugyanis az Amflora "egy vitatott antibiotikum rezisztencia gént hordoz amiről nem lehet garantálni, hogy nem lép be a táplálékláncba." Marco Contiero, az EU egyik agrárpolitikai tanácsadója, Greenpeace tag szintén élesen bírálta a döntést. Amint kifejtette, az Amflorát 15 éve fejlesztették ki, az antibiotikum rezisztenciákkal való jelölést manapság már nem alkalmazzák GM növények készítésekor. "Az összes módszer közül ez a legproblémásabb" - nyilatkozta.

    A kritikákra reagálva az EB kiemelte, hogy alapos vizsálatoknak vetették alá a növényt, ezeknek pedig az Amflora megfelelt. Ennek ellenére csak szigorú szabályozás mellett engedélyezik a burgonya kultiválását. A GM növényeket például a többitől elkülönítve kell termeszteni, és még azelőtt be kell takarítani, hogy magokat hoznának.

    Forrás:
    AFP
    BBC News
    The New York Times
    Reuters

     

     

    5 komment

    Címkék: burgonya eu genetika gmo biokémia

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr421814616

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2010.03.07. 20:22:50

    Nehéz kérdés az, hogy jó-e ez nekünk vagy nem. De azt hiszem nem ez fog dönteni a jövőben, hanem, az, hogy be kell-e vetnünk a génsebészetet avagy nem, a bolygó lakosságának "etetése" érdekében. Majd meglátjuk. Kísérletek nélkül nincs előrelépés. Előrelépés nélkül nincs fejlődés. Megértem mindkét fél álláspontját, érveit, még is azt hiszem tettünk már ennél sokkal rosszabbat is, mind a környezetünkkel, mind az emberiséggel. Lényeg a lényeg a szükség nagy úr.

    razZ0r 2010.03.08. 17:54:40

    tulajdonkeppen csak egy dolog hianyzik a GMO-val kapcsolatban: az erdemi vita. sajnos. a monsanto kukoricakkal sem az a baj, hogy gmo novenyek, hanem a monsanto hozzaallasa, a monokulturak, a kiserleti eredmenyek elkenese, a mindket oldalon megtalalhato frocsoges, mutogatas, stb. ugyan ez van/lesz ezzel a krumplival is.

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2010.03.08. 19:28:53

    @razZ0r: Pontosan. Érdemes megnézni, hogy egy kis bemutató cikk, ami tegnap jelent meg a Dívány.hu-n milyen szitokáradatot váltott ki az olvasókból néhány óra alatt:
    divany.hu/Eletmod/a-genmodositas-nem-az-oerdoeg-mve

    Látszik hozzászólásokból, hogy a legtöbb bírálónak nem sok fogalma van a génmódosításról.

    Szerintem egyszerűen egy tisztességes ellenőrzésre volna szükség, ami nyilvános és a gyártó sem próbálja megakadályozni. Ez eddig nem valósult meg.

    Az egyik német zöldpárti politikus szerint az EU polgárainak 70%-a GMO ellenes. Ilyen mértékű titoktartásnál és hiányos tájékoztatásnál ez nem csoda.

    kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2010.03.13. 07:12:13

    azért mennyivel másabb lenne, ha ugyanezt a krumplit egy nagyszakállú nemesítő bácsi 40 év munkájával nemesítete volna ugye?
    Én is amellett vagyok, hogy a teljesen új technológia bevezetése bizonyos óvatosságra int, lásd a szervesvegyipar előterörése mezőgazdaságban (zöld forradalom és Nobel díjjal jutalmazott DDT, amiről később kiderült hogy nem biztos hogy úgy jó, ahogy sokáig használták.)
    De bigott GMO ellenesség butaságra vall. Azért a génmódosított szóját már több mint tíz éve használják nagyon széles körben, most már egyre nehezebb arra hivatkozni, hogy nem ismerjük a hosszútávú hatásokat.
    Mellesleg a nikotin hatását már sokkal régebben egyértelműen ismerjük és mi történik mégis?

    Bloodmagexxx 2010.04.02. 14:12:31

    Ebben a vitában az a legszebb, hogy teljesen alaptalan. A kérdés az, hogy használjanak -e kanamicin rezisztanciát biztosító géneket az ilyen növények előállításához?

    Az ellenzők érvei pedig egyedül a tájékozatlanságukról árulkodnak:

    "egy vitatott antibiotikum rezisztencia gént hordoz amiről nem lehet garantálni, hogy nem lép be a táplálékláncba."

    A helyzet az, hogy a "vitatott gén" az nptII, aminek érdekessége, hogy eredetileg Klebsiella pneumoniae baktériumban találták meg, vagyis eleve egy olyan baktériumból származik, ami nagy mennyiségben él az ember bélcsatornájában. Magyarán réges-régen benn volt a táplálékláncban, mielőtt a molekuláris biológusok használni kezdték volna, mindenütt megtalálható, ahol emberi ürülék is jelen van.

    Innentől azon aggódni, hogy mi lesz, ha néhány krumpliba is beteszik, elég fölösleges, naponta ezertonnaszám ürül a környezetbe a kanamicin rezisztanciagént tartalmazó Klebsiella pneumoniae.