Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Megfejtették a viperák hőlátásának működését

    2010.03.16. 01:45 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Amerikai kutatók bejelentették, megfejtették a kígyók hőlátásának molekuláris hátterét. Eredményeik mindenkit megleptek, ugyanis a hőlátásért ugyanaz a gén felelős, ami emberekben egyes csípős ételek, például a wasabi érzékelésére szolgál. A felfedezés nemcsak azt bizonyítja hogy a hőlátás fotonoktól független, hanem azt is, hogy alapja egy sokrétű fehérje, amely számtalan más inger mellett hősugarakat is képes érzékelni.

    Azokkal a génekkel amikkel mi a mustárt csípősnek érezzük, a viperák hőlátásra képesek. Erre a következetésre jutottak amerikai kutatók a Nature hasábjain most megjelent cikkükben. Az egyik legmegbízhatóbb tudományos lap szerint ugyanis a kígyók hőlátó szerve, az úgynevezett gödörszerv képes közvetlenül a hőt érzékelni, így a kígyók akár teljes sötétségben is vadászhatnak. A kutatóknak a jelenség molekuláris hátterét is sikerült feltárniuk viperák idegsejtjeinek vizsgálatával.

    A gödörszervek egyes viperáknál, pitonoknál és boáknál található különleges érzékszervek, amelyek apró mélyedések általában a szem és az orrnyílások között. Már régebbi kísérletek is kimutatták, hogy míg a kígyók betakart szemmel is kitűnően képesek vadászni, addig gödörszerveik kiiktatásával támadásaik pontossága jelentősen romlik. Azt is megfigyelték, hogy leginkább a 28°C-nál melegebb áramlatokat (ez egy, a közelben megbúvó egér kisugárzásának megfelelő) érzékelik a leghatékonyabban, különösen ha az a környezettől jelentősen eltér. Hűtött kamrában ugyanis hatékonyabban felismerték az emberi kezet, mint szobahőmérsékleten.

    A kivételes érzékelés megfejtése azonban komoly kihívásnak bizonyult. A több éves kutatómunkát jelentősen hátráltatta, hogy a hőlátó kígyók többsége emberre is veszélyes, valamint félnek tőlük az asszisztensek. Két elmélet versengett egymással, az egyik szerint a kígyó nemcsak a látható fény tartományába eső fotonokat érzékeli, hanem az infravörös hullámokat is, és valójában infralátással rendelkezik. A másik, most beigazolódott elmélet szerint a hőmérséklet változását érzékeli nagy pontossággal a kígyó, és alakítja azt kémiai információvá.

    Az érzékelés kulcsa az úgynevezett TRPA1 gén terméke, amely egy sejtfelszíni receptorfehérje. Ennek megállapításához a tudósok a gödörszerv érzékelő idegsejtjeit más idegsejtekkel vetették össze. Átfogó vizsgálatukban a gödörszerv neuronjai nem sokban tértek el egy átlagos neurontól, azonban a TRPA1 mennyiségük az normális 400 szorosa volt. További kísérletekkel igazolták, hogy a receptor egy bizonyos hőmérsékleti határérték elérésekor aktiválja az idegsejtet, ami így jelzést küld a kígyó agyába. Ugyanez a receptor emberben több irritáló anyag érzékeléséért felelős, például erős mustárok vagy bors fogyasztásakor.

    A kutatók a felfedezés kapcsán felhívták rá a figyelmet, hogy az evolúció során hasonló gének egészen eltérő funkciók ellátására is szakosodhatnak. Arra azonban egyelőre nem tudják a választ, hogy mit érez a kígyó ha mustárral találkozik.

    Forrás:
    Nature News
    Wired

    Molecular basis of infrared detection by snakes. Gracheva, E. O. et al. Nature, Advance Online Publication, March 14, 2010. doi:10.1038/nature08943

     

    Szólj hozzá! · 1 trackback

    Címkék: genetika biológia kígyó nature biokémia hőlátás

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr341842855

    Trackbackek, pingbackek:

    Trackback: Hogyan működik a viperák hőlátása? 2010.03.20. 18:50:56

    Amerikai kutatók megfejtették a viperák hőlátásának molekuláris hátterét. ...

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.