Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Új szupernehéz elemmel bővítik a periódusos rendszert

    2010.04.09. 01:26 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Orosz fizikusok bejelentették: sikeresen előállították a 117-es rendszámú elemet. Az átmenetileg ununseptiumnak nevezett elem a második legnehezebb ismert tagja lett a periódusos rendszernek. A kálcium és berkélium ütköztetésével létrehozott új atom készítése különleges magfizikai bravúrnak számít, és erősíti az elképzelést miszerint a természetben előforduló 92 atomfajtán túl a szupernehéz elemek között úgynevezett stabilitási szigetek létezhetnek, melyek különleges tulajdonságokat hordozó atommagokat tartalmazhatnak.

    "Sikerült kitágítanunk a fizikai világ határait" jelentette ki a RIA Novosti hírügynökségnek nyilatkozó Yuri Oganessian, a kutatás vezetője. Az oroszországi Dubna kutatóvárosában többéves munka eredményeként létrehozott 117-es rendszámú szupernehéz elem a már ismert 116-os és 118-as magok közé illeszkedik, tovább bővítve a transzurán elemek sorát. Ideiglenes neve ununseptium, a 117 latin megfelelője.

    Az ismert világ atomos szerkezetű anyagai 92 atomfajtából és ennek izotópjaiból építhetők fel. A közös bennük, hogy mindannyian elég stabilak ahhoz, hogy bolygónkon 4,6 milliárd év alatt se bomoljanak el teljesen. A 92 protont tartalmazó urán után azonban rohamosan elkezd csökkenni az egyre nagyobb atomok felezési ideje, a gyorsan bomló szupernehéz magok erősen sugároznak és kisebb, stabilabb magokra bomlanak le. A mesterségesen előállított transzurán elemekből a 94-es rendszámú plutónium az egyetlen amely az elméleti igazoláson túl gyakorlati jelentőséggel is bír: atombombák hasadóanyagaként és atomerőművek fűtőanyagaként használjuk.

    A méret növekedésével arányosan csökkenő stabilitás miatt az ötvenes években azt feltételezték, hogy az egyre nagyobb magokkal nem érdemes foglalkozni, hiszen csak a másodperc törtrészéig maradnak egyben. Újabb elméletek azonban megjósolják úgynevezett stabilitási szigetek létezését. E szerint a szupernehéz atomok között egyes mágikus számok (megfelelő proton-neutron arány) eltalálásával stabilabb elemek is létrejöhetnek.  

    Ilyen szupernehéz elemek vadászásában eddig az Igor Kurcsatov vezetésével alapított Dubna kutatóváros jár az élen: ide köthető például a 113-116-ig terjedő elemek felfedezése, valamint a 118-as ununoctium is, amely a legnehezebb ismert atom. A város nevét őrzi a 105-ös rendszámú dubnium, az atommagkutatást címerük is hangsúlyozza.

    A 117-es elem azonban eddig hiányzott, előállításához ugyanis a 20 protont és 28 neutront tartalmazó kálcium ionokkal a 97-es berkéliumot kell bombázni, amit azonban rendkívül nehéz előállítani. Berkélium gyártáshoz ezért az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium segítségét kérték (amely az atombomba megalkotásával írta be magát a világtörténelembe). Az USA szakemberei 250 nap munkával összesen 22,2 milligramm (lásd a fenti képen) berkéliumot készítettek és tisztítottak meg. Mivel az anyag felezési ideje 320 nap, ezért a mintát azonnal az oroszországi Dimitrovgradba szállították, ahol egy lemezt formáztak belőle (target), melyet végül Dubnában kálcium ionokkal bombázva sikeresen detektáltak egy 117 protont tartalmazó magot. Két megfigyelt izotópja 176 illetve 177 neutront tartalmazott.

    Az ununseptium hamar bomlásnak indult, alfa részecskék sugárzásával sorban 115, 113 majd egyre kisebb magokra bomlott le. Eközben azonban lehetőséget adott a már ismert szupernehéz elemek egész sorának megfigyelésére amik a felhasznált berkéliumnak köszönhetően nagyobb neutronszámú iztotópok formájában jelentek meg. A több neutron hatására pedig ezek az izotópok az eddigieknél stabilabbak voltak, tovább erősítve a stabilitási szigetek elméletét.

    "Évszázadokon keresztül foglalkoztatta az embereket, hogy hol van a fizikai világ határa. Ez a határ a tudásunk növekedésével egyre tágul" mondta el Oganessan a kísérlet kapcsán. 1940 óta 26 elemmel bővült a periódusos rendszer. A stabilitás szigetének keresése során egyre több neutronnal rendelkező, egyre stabilabb szupernehéz atommagok felfedezése várható.

    Forrás:
    The Great Beyond
    Wired
    ScienceNOW
     

     

    7 komment · 1 trackback

    Címkék: technika fizika atommag 117 dubna ununseptium

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr581903916

    Trackbackek, pingbackek:

    Trackback: Szupernehéz elemmel bővül a periódusos rendszer 2010.04.09. 13:52:52

    “Sikerült kitágítanunk a fizikai világ határait”...

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.04.09. 11:22:27

    Praktikusan az instabil technécium miatt csak 91 stabil elemről beszélhetünk, a Földön csak uránércben mutatható ki mikroszkopikus mennyiségben, mint a hasadási lánc eleme. Mesterséges úton persze van nekünk, használt fűtőelemekből jelentős mennyiséget állítanak elő.

    immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2010.04.12. 16:58:28

    Ez most jó hír, vagy rossz? :D (a kémia nem az erősségem) Gyakorlati haszna lesz?

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2010.04.13. 00:31:26

    @immortalis: Általában igyekszünk nem megmondani, hogy szerintünk mi a jó és mi a rossz (de ez persze a legtöbbször úgysem sikerül).

    Ha úgy veszed, hogy óriási pénzeket, rengeteg munkát és temérdek időt fektettek abba, hogy egy természtben nem létező, erősen sugárzó, használhatatlan anyagot létrehozzanak, akkor ez nem jó hír. Ha viszont arra gondolsz, hogy eközben rengeteg új dolgot megtudtunk a világ működéséről, akkor jó hír.

    Gyakorlati haszna az ununseptiumnak egyelőre nem hiszem hogy lesz, mert az a pár atom amit most megfigyeltek, mindössze néhány ezredmásodpercig létezett.

    immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2010.04.13. 19:36:58

    @Mikron: fogalmazzunk úgy, hogy a járulékos nyereségek miatt _már_ megérte... :)

    ZNy · http://www.kep.tar.hu/zny 2010.06.22. 16:02:11

    Egy laikus hirtelen gondolata: mi van, ha egyszer csak megfordul a dolog, s egy bizonyos rendszám fölött ismét egyre stabilabbak lesznek az elemek, egyfajta tükröződésként? Vagy még tovább gondolva: egyfajta ciklikusság elejeként (gyengülő-erősödő stabilitással)? Vagy ha stabilak lennének az egészen nagy rendszámú anyagok, akkor a Földön amúgy is léteznének?

    Mikron · http://mikron.blog.hu 2010.06.23. 23:00:55

    @ZNy: A stabilitási szigetekről keveset tudunk. Ha részletesebben is érdekel a téma, akkor ajánlom a cikkben is szereplő wiki linket, annak az olvasmánylistájában esetleg részletesebb információkat is találhatsz.
    en.wikipedia.org/wiki/Island_of_stability

    Egyedül annyit tudok hozzátenni, hogy a nagyobb atomok egyre nehezebben alakulnak ki természetes módon is. Ez csillagok belsejében történik, ahol a vasnál nagyobb magok létrehozása már nem is termel energiát, hanem inkább fogyasztja azt. Tehát minél nagyobb egy atom, elvileg annál kevesebbet találunk belőle világon. Így egy feltételezett stabil, nagy rendszámú elem nagyon ritka lenne egyébként is.

    lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.06.25. 02:20:30

    @ZNy: azért nem ezt várjuk. Inkább azt, hogy a jelenleg a periódusos rendszer végén lévő elemek mikro- ill. millimásodperces felezési idei helyett néhány nagyságrenddel (másodpercek-percek-órák) stabilabb elemeket találjunk. Ezek már olyan "nagy" atommagok, hogy az erős kölcsönhatás hatósugara nem éri át őket, azaz az egyik szélén lévő nukleonok már nem vonzzák a másik felén lévőket, ellenben a protonok töltéséből adódó taszítással. De a speciális elrendezésű, "mágikus számokkal" jellemzett magok remélhetőleg kompenzálják ezeket az effektusokat valamennyire.