Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    • Mikron: Köszönöm az elismerést! Amint tudom, a Mikront is folytatni fogom, nincs elfelejtve a dolog. Idön... (2011.03.08. 12:47) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • immortalis: @Mikron: a pulispace-t rendszeresen olvasom, és szurkolok. :) Az Origo-n nem tudtam, hogy publik... (2011.03.07. 18:22) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Mikron: @immortalis: Egy darabig most sajnos kisebb aktivitással fog üzemelni a Mikron. Viszont kárpótlásu... (2011.02.17. 12:33) Mit fedezünk fel 2011-ben?
    • Utolsó 20

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Melegvérű tengeri sárkányok

    2010.06.15. 18:53 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Francia tudósok szerint melegvérűek lehettek egyes tengeri őshüllők. A kutatók eredményeiket fosszilis fogak elemzésére alapozzák, melyek szerint az ichthyosaurus és néhány rokona képes volt megtartani meleg testhőmérsékletét hideg tengerekben is, ellentétben mai rokonaival. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy milyen módon voltak az állatok erre képesek, az eredmények azonban így is jelentősen átformálhatják a középidei tenger urairól alkotott képet.

    Amikor a szárazföldet a dinoszauruszok uralták, más őshüllők a tengerek csúcsragadozói voltak. A fenti képen látható ősi tengeri puhatestűekre is vadászó ichthyosaurus mellett plesiosaurusok, mosasaurusok és más tengeri hüllők szelték az óceánokat zsákmány után kutatva. Az őslények csontjainak vizsgálatából sokat megtudhatunk ezen egykori állatok felépítéséről és életmódjáról, francia tudósok szerint akár azt is, hogy melegvérűek voltak.

    Ez ellentétben állna a szauruszok ma ismert rokonainak életmódjával, a mai hüllők ugyanis túlnyomó többségükben változó testhőmérsékletűek (poikilothermek), azaz saját testhőjük a környezetétől függ. Ennek eredményeként meleg időben belső hőmérsékletük is megnő, így ilyenkor aktív életet élnek, míg hidegben általában visszavonulnak vagy lomhán mozogva tengetik napjaikat. Az állandó testhőmérsékletű (homeotherm) élőlények, például az emlősök testhője ezzel szemben stabil. Ennek viszont ára van: a homeotherm élőlényeknek ötször-tízszer több élelemre van szükségük, mint hidegvérű társaiknak.

    Aurélien Bernard és munkatársai a Lyoni Egyetemen arra akartak válasz kapni, hogy a középidei óriás tengeri hüllők képesek voltak-e saját hőszabályozásra, ez ugyanis elengedhetetlen a hideg tengerek vagy a nagy mélységek meghódításához. Elméletük szerint fosszilis fogak vizsgálatával megállapítható az ezeket viselő élőlények átlagos testhőmérséklete, így kideríthető, hogy a hüllőősök hidegvérűek voltak-e. A módszer az oxigén 18-as izotópján alapul, amelynek aránya a normál 16-os oxigénhez az élőlény növekedése során átélt hőmérséklettől függ.

    A tudósok a vizsgálathoz először egy "halhőmérőt" készítettek. Ez mai fajok fogainak vizsgálatán alapul, és egy egyszerű matematikai összefüggést állít fel az izotóparányok és a testhőmérséklet között. Ezt utána korrigálták a fosszíliák korának megfelelő adatokkal, és a kész modellt a fosszilis fogakra is alkalmazták.

    A rangos Science magazinban megjelent eredményeik szerint az ichthyosaurusok és a plesiosaurusok hőmérséklete azonos volt mind a hideg, mind a meleg tengerekben, tehát valamilyen módon képesek voltak állandó szinten tartani testhőjüket. Ezzel ellentétben a mosasaurusok csak korlátozott mértékben voltak erre képesek. Ez remekül összeillik az egykori állatok életmódjával.

    Az óceánok urai

    Az ichthyosaurus hüllő volta ellenére leginkább a mai delfinekhez hasonlíthatott. Áramvonalas testét a vízi életmódhoz alkalmazkodott úszóival hajtotta előre, így feltehetően egy gyorsan úszó, jól manőverező ragadozó lehetett. Zsákmányát, amely az akkor előforduló puhatestűek, halak és más hüllők közül kerülhetett ki, fogakkal bélelt csőrszerű szájával ragadhatta meg. Egy ilyen sokat mozgó, folyamatosan úszó ragadozónak komoly előny ha állandóan magas a hőmérséklete. A hasonló életmódú nagy fehér cápa például különleges testfelépítésével és folyamatos izommunkával tartja fenn a tengernél magasabb testhőjét, minek következtében rövid távon nagy sebesség elérésére képes.

    Hasonló igaz a szintén fürge, Loch Ness-i szörnyre hasonlító plesiosaurusra is (balra). A kígyókkal rokonságban álló mosasaurus viszont inkább alkalmi prédákra vadászhatott, ő ugyanis kecses alkata ellenére valószínüleg nem állandóan "cirkált", hanem inkább a kedvező időpontot várta hogy lecsaphasson. Emiatt inkább megérhette számára a jóval energiatakarékosabb gigantotermia, amely hatalmas testméret és vastag szigetelés segítségével igyekszik a test belsejét melegen tartani. Gigantotermek napjainkban is vannak, ilyenek a nagytestű teknősök, melyek a mosasaurushoz hasonlóan szintén elsősorban a melegebb tengereket részesítik előnyben.

    A kutatók az eredmények kapcsán megjegyzik, hogy megdőlni látszik az a régi elmélet miszerint az ősibb hidegvérű állatokat a modernebb melegvérű fajok követik. Jelenleg ugyanis inkább az tűnik elfogadhatónak, hogy a testhőszabályozás a törzsfejlődés során többször, különféle módszereket felhasználva alakult ki, az adott csoport életmódjának megváltozásával pedig újra elveszhetett.

    Forrás:
    National Geographic
    Discovery Magazine

    Regulation of Body Temperature by Some Mesozoic Marine Reptiles. A. Bernard et al. Science 11 June 2010: Vol. 328. no. 5984, pp. 1379 - 1382 DOI: 10.1126/science.1187443

    Warm-Blooded "Sea Dragons"? Ryosuke Motani, Science 11 June 2010: Vol. 328. no. 5984, pp. 1361 - 1362 DOI: 10.1126/science.1191409

    Képek: 1) Fantáziarajz egy őstintahalakra vadászó ichthyosaurusról, National Geographic 2) Ichthyosaurus fog, dreamworlds.org 3) A középidei tengeri őshüllőcsoportok leszármazási vonalai, Ryosuke Motani, Science 4) Plesiosaurus, Daily Mail

     

    1 komment

    Címkék: dinoszaurusz science paleobiológia

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr502080436

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.