Az 1500 évvel ezelőtt eltűnt nasca kultúra hanyatlását feltehetően környezetük tönkretétele okozta. A University of Cambridge munkatársai szerint a fakitermelés túlzásba vitele lett a dél-amerikai nép veszte, ugyanis az erdőírtások következtében a vidék áradásoknak és aszályoknak lett kitéve, ami lehetetlenné tette a földművelést, megpecsételve a nazca-vonalak alkotóinak sorsát. A történtek a napjainkban zajló hasonló folyamatok jobb megértéséhez is fontosak lehetnek.
Jelenlegi tudásunk szerint nagyjából 1500 éve indulhatott hanyatlásnak a nasca kultúra. Bár a népcsoport több nagyobb várost alapított, különös rítusokat használt és számos kerámiatöredéket hagyott az utókorra, legtöbben talán óriási rajzolataikról ismerik őket. A perui Nazca-fennsíkba rajzolt több négyzetkilométeres ábrák ugyanis a levegőből pazar látványt nyújtanak még napjainkban is. A rajzok készítéséhez az alkotók a talaj legfelső, sötét színű rétegét távolították el, így láthatóvá vált az alatta fekvő vöröses kőzet. A képek célja még nem tisztázott, most azonban közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsükmi vetett véget i.sz. 500 körül a nasca kultúrának.
Angol régészek kutatásai szerint a térségben letelepedő emberek a saját vesztüket okozták természeti erőforrásaik mértéktelen felhasználásával. A kutatók növényi maradványokat vizsgálva azt találták, hogy egykor gyakori volt a környező völgyekben a huarangó nevű fafaj, amely feltehetően kulcsfontosságú volt a terület mikroklímájának fenntartásában. Ez a nascák tevékenységének eredményeképp szinte teljesen eltűnhetett a környékről, felborítva terület törékeny ökszisztémáját, aszályokkal majd rövid áradásokkal sújtva a termőföldeket. A megcsappanó élelem a környék fokozatos elnéptelenedését és a nascák hanyatlását vonthatta maga után.
"Ezek nagyon speciális erdők voltak" mondta el a kutatást vezető Dr David Beresford-Jones, a Cambridge-i Egyetem régésze a huarangó fákról. "Ez a faj egy ökológiai sarokkő volt a sivatagos területen, mely javította a talaj termőképességét és nedvességét, valamint rögzítette az ártereket az egyik legmélyebbre nyúló gyökérhálózattal amit csak ismerünk."
"Ez a figyelemreméltó nitrogénkötő fontos élelem, faanyag és tüzelő is volt a helyiek számára." tette hozzá Dr Beresford-Jones.
A vidéken eredetileg a folyók ártereiben található növény teremtette meg azt a sajátos talajszerkezetet és mikroklímát, aminek eredményeképp a ciklikusan ismétlődő esőket hozó El Niño jelenség mindig évekre elegendő nedvességet hagyott a vidéken. A fák kivágásával azonban az eső árként hömpölyöghetett le a hegyoldalakon, utána pedig száraz, aszályos időszak következhetett az újabb áradásig. I.sz. 500 környékén pedig egy szokatlanul heves El Niño pecsételhette meg a nascák sorsát.
A tudósok elméletük igazolásához másfél méteres mélységből indulva a talajba ágyazódott polleneket vizsgálták. A legalsóbb rétegekben nagy mennyiségű huarangó pollent találtak, és szinte semmilyen emberre utaló jelet. Ekkoriban még érintetlen lehetett a vidék. Feljebb haladva azonban egy idő után ugrásszerűen megnőtt a kukorica pollenjének mennyisége. Itt kezdhették el mezőgazdasági művelés alá vonni a területet. Ezzel egyidőben a huarangó rohamosan fogyatkozni kezdett. Aztán nagyjából az i.sz. 500 körüli rétegben, amikor a feltételezett óriás El Niño a vidéken járhatott, a kukoricát hirtelen felváltja egy a Chenopodiaceae családba tartozó gyomnövény,amely a száraz, sós könyezethez alkalmazkodik és ma is megtalálható a környéken.
"A terület csak akkor lett az El Niño katasztrofális hatásainak kitéve, amikor az emberek tudtukon kívül átléptek egy ökológiai küszöbértéket" magyarázta Dr Beresford-Jones. "Ezek a határértékek sivatagi környezetben nagyon élesen jelennek meg."
"Eredményeink ellentmondanak annak a népszerű nézetnek is, miszerint az amerikai őslakosok harmóniában éltek volna környezetükkel" tette hozzá a tudós.
A vizsgálat eredményei napjainkra nézve is hasznosak lehetnek. Jelenleg is folyik Földünk erdeinek ipari méretű kitermelése, azonban ennek hatására sokszor nem vagyunk megfelelően felkészülve.
Dr Beresford-Jones szerint "az emberek által beindított változások legalább olyan fontosak a nascák összeomlásának teljes történetében, mint maguk a klimatikus folyamatok amik végül azt okozták."
Forrás:
Reuters
BBC News
University of Cambridge
Utolsó hozzászólások