Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Saját pusztulásukat idézték elő a Nazca-vonalak alkotói

    2009.11.02. 11:16 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Az 1500 évvel ezelőtt eltűnt nasca kultúra hanyatlását feltehetően környezetük tönkretétele okozta. A University of Cambridge munkatársai szerint a fakitermelés túlzásba vitele lett a dél-amerikai nép veszte, ugyanis az erdőírtások következtében a vidék áradásoknak és aszályoknak lett kitéve, ami lehetetlenné tette a földművelést, megpecsételve a nazca-vonalak alkotóinak sorsát. A történtek a napjainkban zajló hasonló folyamatok jobb megértéséhez is fontosak lehetnek.


    Jelenlegi tudásunk szerint nagyjából 1500 éve indulhatott hanyatlásnak a nasca kultúra. Bár a népcsoport több nagyobb várost alapított, különös rítusokat használt és számos kerámiatöredéket hagyott az utókorra, legtöbben talán óriási rajzolataikról ismerik őket. A perui Nazca-fennsíkba rajzolt több négyzetkilométeres ábrák ugyanis a levegőből pazar látványt nyújtanak még napjainkban is. A rajzok készítéséhez az alkotók a talaj legfelső, sötét színű rétegét távolították el, így láthatóvá vált az alatta fekvő vöröses kőzet. A képek célja még nem tisztázott, most azonban közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsükmi vetett véget i.sz. 500 körül a nasca kultúrának.

    Angol régészek kutatásai szerint a térségben letelepedő emberek a saját vesztüket okozták természeti erőforrásaik mértéktelen felhasználásával. A kutatók növényi maradványokat vizsgálva azt találták, hogy egykor gyakori volt a környező völgyekben a huarangó nevű fafaj, amely feltehetően kulcsfontosságú volt a terület mikroklímájának fenntartásában. Ez a nascák tevékenységének eredményeképp szinte teljesen eltűnhetett a környékről, felborítva  terület törékeny ökszisztémáját, aszályokkal majd rövid áradásokkal sújtva a termőföldeket. A megcsappanó élelem a környék fokozatos elnéptelenedését és a nascák hanyatlását vonthatta maga után.

    "Ezek nagyon speciális erdők voltak" mondta el a kutatást vezető Dr David Beresford-Jones, a Cambridge-i Egyetem régésze a huarangó fákról. "Ez a faj egy ökológiai sarokkő volt a sivatagos területen, mely javította a talaj termőképességét és nedvességét, valamint rögzítette az ártereket az egyik legmélyebbre nyúló gyökérhálózattal amit csak ismerünk."

    "Ez a figyelemreméltó nitrogénkötő fontos élelem, faanyag és tüzelő is volt a helyiek számára." tette hozzá Dr Beresford-Jones.

    A vidéken eredetileg a folyók ártereiben található növény teremtette meg azt a sajátos talajszerkezetet és mikroklímát, aminek eredményeképp a ciklikusan ismétlődő esőket hozó El Niño jelenség mindig évekre elegendő nedvességet hagyott a vidéken. A fák kivágásával azonban az eső árként hömpölyöghetett le a hegyoldalakon, utána pedig száraz, aszályos időszak következhetett az újabb áradásig. I.sz. 500 környékén pedig egy szokatlanul heves El Niño pecsételhette meg a nascák sorsát.

    A tudósok elméletük igazolásához másfél méteres mélységből indulva a talajba ágyazódott polleneket vizsgálták. A legalsóbb rétegekben nagy mennyiségű huarangó pollent találtak, és szinte semmilyen emberre utaló jelet. Ekkoriban még érintetlen lehetett a vidék. Feljebb haladva azonban egy idő után ugrásszerűen megnőtt a kukorica pollenjének mennyisége. Itt kezdhették el mezőgazdasági művelés alá vonni a területet. Ezzel egyidőben a huarangó rohamosan fogyatkozni kezdett. Aztán nagyjából az i.sz. 500 körüli rétegben, amikor a feltételezett óriás El Niño a vidéken járhatott, a kukoricát hirtelen felváltja egy a Chenopodiaceae családba tartozó gyomnövény,amely a száraz, sós könyezethez alkalmazkodik és ma is megtalálható a környéken.

    "A terület csak akkor lett az El Niño katasztrofális hatásainak kitéve, amikor az emberek tudtukon kívül átléptek egy ökológiai küszöbértéket" magyarázta Dr Beresford-Jones. "Ezek a határértékek sivatagi környezetben nagyon élesen jelennek meg."

    "Eredményeink ellentmondanak annak a népszerű nézetnek is, miszerint az amerikai őslakosok harmóniában éltek volna környezetükkel" tette hozzá a tudós.

    A vizsgálat eredményei napjainkra nézve is hasznosak lehetnek. Jelenleg is folyik Földünk erdeinek ipari méretű kitermelése, azonban ennek hatására sokszor nem vagyunk megfelelően felkészülve.

    Dr Beresford-Jones szerint "az emberek által beindított változások legalább olyan fontosak a nascák összeomlásának teljes történetében, mint maguk a klimatikus folyamatok amik végül azt okozták." 

    Forrás:
    Reuters
    BBC News
    University of Cambridge
     

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: amerika régészet klímaváltozás nazca

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr661492662

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.
    süti beállítások módosítása