Hogyan kezeljük hatalmas, összetett hálózatok változását? Tette fel a kérdést Martin Rosvall és Carl T. Bergstom a PLoS ONE nevű tudományos szaklap legújabb számában. A folyamatos változás ugyanis a legtöbb bonyolult rendszerre jellemző, a biológiától kezdve a technikán és a közgazdaságon át magáig az egész tudományig. Például változnak kapcsolatok élőlényekben és közöttük is, de a szállítmányozási útvonalak mintázatai is folyamatos mozgásban vannak, legyen az földön, vizen vagy levegőben. Ehhez hasonlóan a pénzügyi világ ezernyi jellemzője is egyik napról a másikra akár drasztikusan megváltozhat és állandó változásban lehet, ahogy valójában az egész tudomány és az új felfedezések mintázata is megállás nélkül alakul.

A szakemberek eddig hálózatok és csoportosítások segítségével igyekeztek rendet vágni az ilyen óriási adathalmazokban, azonban nem teljes sikerrel. Különösen nehéz elkülöníteni ugyanis a valódi trendeket a véletlenszerű fluktuációktól. Az agyforraló problémán Rosvall és Bergstom most a statisztikában már eddig is széleskörben alkalmazott bootstrap módszerrel és szignifikáns csoportok keresésével talált sikeresen fogást. Technikájuk bemutatására készítettek 7000 tudományos cikkből egy hálózatot, amelyben a képen látható kategóriákat figyelték meg (az ábra ide vagy a képre kattintva nagyobb lesz).

Elemzésükből például kitűnik, hogy a modern idegtudomány mindössze néhány év alatt egy interdiszciplinális különlegességből egy önálló ággá nőtte ki magát (köszönhetően többek között magyar kutatók sikereinek is). Nem mellékesen a két amerikai munkájának eredményeként egy látványos megjelenítését kapjuk az elmúlt néhány év tudományos trendjeinek, az innen letölthető kép az orvostudományt (PDF), a másik pedig a fizikát és kémiát (PDF) összesíti.

Forrás:
Mapping Change in Large Networks. Rosvall M, Bergstrom CT (2010) PLoS ONE 5(1): e8694. doi:10.1371/ journal.pone.0008694