Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Mit fedezünk fel 2011-ben?

    2011.01.04. 23:37 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Megkezdődött az új évezred második évtizede, 2011-et írunk. Az évszám 1999-hez és 2003-hoz hasonlóan prímszám, de ennél valószínüleg lényegesen fontosabb dolgok is kapcsolódnak majd az idei esztendőhöz. Számos terület van a tudományban ahol érdekes eredményeket várhatunk az idén, ezekből gyűjtöttünk össze néhányat a bloghoz méltóan genetikától az űrkutatásig.

     

    Eemian éghajlat

    Tavaly júliusban érte el az alapkőzetet az Észak Grönlandi Eemian Jég Fúró (NEEM) projekt, amely 2500 méter mélyre a jégbe fúrva próbálja kideríteni, hogy milyen is volt az éghajlat 130 ezer évre visszamenőleg. Az utolsó jégkorszak előtti meleg időszak, az Eemian (másnéven Riss-Würm interglaciális) 130 ezertől 115 ezer évvel ezelőttig tartott, és a maihoz nagyjából hasonló (bár némileg melegebb) éghajlattal rendelkezett. A fúrás során olyan jégrétegekhez jutottak a kutatók, melyeknek összetételét tanulmányozva részletesen megismerhető lehet majd az Eemian időszak éghajlata. A minták vizsgálata már fél éve folyik, idén várhatók az első eredmények.

     

    Teljes Genom Összehasonlító Vizsgálatok

    A Teljes Genom Összehasonlító Vizsgálatok (Genome-Wide Assocaiton Studies, GWAS) már egyre több eredményt hoztak az elmúlt években. Ezek során egyszerre akár több tízezer ember teljes genetikai anyagát is öszevethetik, hasonlóságokat keresve. A vizsgálatokkal például lehetséges nagyszámú, azonos betegségben szenvdeő beteg genomjának összehasonlítása, a betegekben hasonló DNS darabok vizsgálata pedig a remények szerint megoldást kínálhat a kór gyógyítására. Eddig azonban az ilyen vizsgálatok nem hoztak áttörő eredményt, idén viszont a várakozások szerint nemcsak egyre több korrelációt fedezünk fel, de az ezek mögött rejlő biokémiai folyamatokat is feltárhatjuk.

     

    Genom Boom

    Az emberi genom leolvasásának költsége idén csökkenhet az áhított 1000 dollár/genom szintre. Hogy ez miért nagy dolog? Egyrészt azért, mert az X prize alapítvány kiírásában komoly összeggel jutalmazza azt a céget vagy csapatot aki elsőként képes egy ember teljes genetikai anyagát leolvasni, ezer dolláros költséggel. Ennél azonban sokkal többről van szó. A Humán Genom Projekt, az első teljes emberi DNS meghatározását 3 milliárd dollárból tudta megvalósítani. A projekt 2006-os befejezése óta azonban a technika olyan ütemben fejlődik, hogy egy teljes genom meghatározás már ma is csak 15 ezer dollár, és ez idén még tovább csökkenhet. Az egyedi genetikai mintázatok meghatározása új fejezetet nyithat az orvostudományban. Lehetségessé válik ugyanis, hogy az orvos betegének genomja ismeretében a páciens számára leghatékonyabb, és legkevesebb mellékhatással járó terápiát javasolja, tehát megnyílik az út a személyre szabott orvoslás felé. Ennek feltétele, hogy az egyes betegek teljes DNS állományát megbízhatóan és olcsón le lehessen olvasni, ez válhat valóra az idén. Nem mellesleg a fent említett teljes genom összehasonlítások lehetőségeit is kiszélesítené egy hatékony eljárás.

     

    A vírusok birodalma

    Az utóbbi években egyre hatalmasabb és hatalmasabb vírusokat fedeztek fel kutatók. A jelenlegi csúcstartó az óriás Mimivírus, amely akkora, mint néhány kisebb baktérium, DNS-e pedig még nagyobb is több élőlényénél. A sorra felfedezett óriásvírusok egyre több olyan feladatot képesek ellátni, amelyeket eddig csak valódi élőlényektől láttunk. 2011 lehet az az év amikor vírusok rendszerezését az alapoktól újra kell gondolni, és nem kizárt, hogy külön katégóriát (birodalmat) kapnak az élővilág rendszerében, ahonnan eddig - heves viták árán - kimaradtak.

     

    Őssejtek az orvostudományban

    Az elmúlt néhány évben nemcsak a születés során elraktározható őssejtek kinyerése vált lehetségessé, de normál testi sejtekből is képessé váltunk úgynevezett indukált őssejteket (iPS) létrehozni. Idén számos kutatás eredménye érhet be, melyek különféle betegségeket modelleznek őssejtek segítségével. Ezek többségét eddig nem nagyon volt módunk vizsgálni, így az új modellek nélkülözhetetlenek eddig kevéssé ismert folyamatok jobb megértéséhez. Emellett a gyógyszerkutatásba is egyre többször vonnak be őssejteket, melyek egyes esetekben lényegesen hatékonyabb drogok kifejlesztését teszik lehetővé. 

     

     A Higgs-bozon: a részecskefizika Szent Grálja

    Svájci Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) szövevényes története már eredetileg is a Higgs-bozon megtalálásáért indult. A Higgs-bozont a részecskefizika standard modellje jósolja meg, annak értelmében az "isteni részecske" ruházza fel tömeggel a többi társát. Az LHC megépítése, tesztelése, és a hosszú leállás után az elmúlt hónapokban a szerkezet már egyre nagyobb energiákkal karamboloztatott részecskéket. Bár a Higgs-bozon megtalálását 2011-re még nem sokan várják, az LHC jó eséllyel bővíti majd a részecskefizika határait. Például nem kizárt, hogy idén fontos bizonyítékokat szolgáltat a szuperszimmetria mellett, mely szerint minden ismert részecskének létezik egy még ismeretlen, szupernehéz párja.

     

    A sötét anyag színre lép

    A legtöbb számítás szerint a világegyetem a megfigyelhető anyag mellett nagy mennyiségű, hagyományos módszerekkel észlelhetetlen sötét anyagból áll. A XENON100 vagy a CDMSII viszont korántsem hagyományosak, az előbbi egy olasz földalatti laboratóriumban 150 kiló folyékony xenonban, az utóbbi egy minnesotai bányában germánium-szilícium kristályokban keresi a sötét anyag becsapódó részecskéit. Bár mindkét projekt már évek óta dolgozik, kétséget kizáró eredményeket még nem hoztak, azonban idén minden lehetőség adott a sötét anyag megpillantására.

     

    Hepatítisz C gyógyszer

    Bár a Föld népességének 3%-a szenved a májat károsító vírustól, eddig keveset lehetett tenni a betegség ellen. A vérrel terjedő vírus fertőzés után akár évekig nem mutat tüneteket, de lassan károsíthatja a májat, ami végül májelégtelenséghez vagy rákbetegséghez vezethet. Idén azonban elfogadásra kerülhet az USÁ-ban az ott kifejlesztett telaprevir, amely hatékony fegyver lehet a vírus ellen - és eggyel kevesebb komoly betegség lehet a világon, amit nem vagyunk képesek hatékonyan gyógyítani.

     

    Új Föld a láthatáron

    A NASA Kepler teleszkópja már többszáz bolygót fedezett fel a Naprendszeren kívül. Bár ezek nagy része csillagjához közel keringő gázóriás, a teleszkóp egyre apróbb bolygókat is talált szerte az égen. Más csoportok 2009-ben már bejelentették az 1,7 földtömegű Gliese 581 e bolygót, de az annyira közel kering csillagjához, hogy mindössze három földi nap alatt meg is kerüli. az exobolygók keresése idén is folytatódik, és a Kepler az egyik legproduktívabb bolygóvadász jelenleg. Talán 2011 lesz az az év amikor az első lakható zónában keringő földszerű bolygó nyomát is megpillantja.

     

    A többsejtűség felé nyit a szintetikus biológia

    Baktériumokkal számtalan gyógyszert, adalékanyagot és más vegyületet termeltetünk olykor ipari méretekben is. Azonban sokszor gondot okoz, hogy a rendszertelenül növekvő bacik nem a megfelelő koncentrációban vagy összetételben termelik a kívánt anyagot. Tavaly először voltak képesek a kutatók szimultán világításra buzdítani egy sejtkolóniát, technikájukat felhasználva pedig lehetőség nyílik szinkronban termelő tenyészeteket létrehozni, melyek áttöréseket hozhatnak ezen a tudományterületen.

     

    Magáncégek az űrben

    A NASA csendesen nyugdíjba küldi utolsó űrsiklóit is. Az Atlantis februári nyugdíjazása után áprilisban indulhat utoljára űrrepülő, sorrendben a 133. űrsiklóútra. Az Endeavour repülése után esetleg egy júniusi utolsó utáni küldetés valósulhat meg, ha megszavazzák annak költségvetését. Ezután viszont jó ideig nem lesz emberes szállító kapacitása a világ legnagyobb űrügynökségének. Itt jönnek a képbe a magáncégek, akik már jövőre számos feladatot vehetnek át a nemzeti űrhivataloktól, kutatási feladatoktól kezdve teher- és személyszállításig, például a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX cég nemrég tesztelte sikeresen saját ember szállítására is alkalmas kapszuláját, és bár ezzel az első cég amely ilyen birtokában van, vetélytársai a nyomában vannak. Magánszondák pedig egészen a Holdig is eljuthatnak, ha nem is jövőre, de 2-3 éven belül. A Google Lunar X prize Hold 2.0 versenyében hazánkat személyes kedvencünk, a Puli Space Technologies képviseli.

     

    Kirándulások a Naprendszerben

    Márciusban a NASA Messenger szondája több megközelítés után végre pályára állhat a Merkúr körül - ez lenne az első műhold ami az apró bolygó körül kering. A Dawn szonda pedig az aszteroida öv legnagyobb tagját, a Vestát látogatja majd meg augusztusban. 2011-ben startolhat a Juno, amely a Jupiter sarkait figyeli majd meg, a GRAIL misszió amely a Hold gravitációs mezejét térképezi fel, valamint a Mars Science Laboratory, amely egy minden eddiginél modernebb marsjáró  - és remélhetőleg legalább fele annyira sikeres lesz, mint a már működő Spirit és Opportunity, akik szintén dolgoznak remélhetőleg majd idén is. Oroszország is visszatérőben van a tudományos életbe, A Fobosz-Grunt idén szintén a Mars felé indulhat.

     

    Szuperlézerekkel a fúziós energiáért

    Kevés sci-fibe illőbb tudományos projekt fut, mint a kaliforniai National Ignition Facility (NIF) szuperlézere, amely hidrogén hevítésével tiszta és hatékony fúziós energiát eredményezhet. Ehhez azonban egy rendkívül erős lézerre van szükség. Míg egy erősebb lézerpointer kb 5 milliwatt energiát ad le, addig a NIF 500 billió wattra képes, ami - ahogy mondani szokás - még gombócból is sok. A rettenetes energiát persze csak a másodperc törtrészéig képesek előállítani, és az apró hidrogénizotóp célpontra irányítani. A cél, hogy a gyújtópontban lezajló hidrogénfúzió több energiát termeljen, mint amennyit a lézer igényel. Ehhez az szükséges, hogy a 192 egyedi lézernyalábot egyszerre erősítsék, majd pontosan egyszerre fókuszálják egyetlen pontba. Idén ez is sikerülhet.

     

    Klímaváltozás - pontosabb monitorozás

    Az Európai Űrügynökség GOCE műholdja idén azon lesz, hogy a Föld gravitációs egyenetlenségeit figyelje meg minden eddiginél pontosabban. Ezzel több más dolog mellett lehetőség nyílik a világtengerek szintje emelkedésének mérésére. Ebben segítségre lesz a NASA Aquarius szatellitja is, ami az óceánok sótartalmát térképezi majd fel, valamint a Glory, ami napsugárzást és aeroszolokat mér 2011-ben.

     

    Forrás:
    Nature

     

    11 komment

    Címkék: űrkutatás vírus genetika biológia technika őssejt fizika nature 2011 műhold genom szekvencia x prize pulispace eemian

    Minden segítségre számít a magyar holdszonda

    2010.12.23. 00:34 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    December 31-ig maradt ideje a Puli Space csapatnak nevezni a Google Lunar X Prize 30 millió dolláros összdíjazású versenyére, melynek célja, hogy a nevező csapatok saját szondáikat juttassák el a Holdra.

    A Magyarországot egyedüliként képviselő csapat Puli névre hallgató holdautója már épül, azonban a nevezéshez 50 ezer dollárt kell a szervezetnek prezentálnia, melyet adományokból kíván előteremteni. Az elmúlt közel három hónap kampánya során az díj nagy része már összejött a több mint 300 magánszemély és több cég adományainak hála. Bár a teljes nevezési díjhoz már csak kevés hiányzik, a csapat kifuthat az időből, így jelenleg is gőzerővel dolgozik a hiányzó összeg előteremtésén. Aki tehát szívesen támogatná az első magyar holdszonda ügyét, az akár ezer forint felajánlásával is nagyot lendíthet a csapaton, egyúttal hivatalos támogatóvá is válva. A csapat minden segítséget szívesen fogad Kis Lépés Klubjában, a kezdeményezésről további információk a csapat honlapján olvashatók.

    A Puli küldetését a Mikron blog is támogatja.

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: űrkutatás technika szerkesztői pulispace

    Sikeres az első magánűrhajó útja

    2010.12.09. 01:45 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Az amerikai SpaceX cég sikeresen felbocsátotta az általa épített Dragon kapszulát, a szintén saját gyártmányú Falcon-9 rakétájával. A kapszula a tervek szerint a jövőben képes lesz hasznos terhet juttatni az űrbe, akár Nemzetközi Űrállomásra is. Néhány éven belül ugyanez az egység akár embereket is szállíthat, új fejezetet nyitva az űrkutatásban. Ez az első magáncég által épített és üzemeltetett szerkezet amely képes Föld körüli pályára állni, majd visszaérkezni.

    A sárkány szárnyra kapott: ma magyar idő szerint 16:43-kor sikeresen elstartolt a Floridai Cape Canaveralból a Space Exploration corp. Falcon-9-es rakétája, orrán a rakomány szállítására alkalmas Dragon /sárkány/ kapszulával. Az élőben közvetített eseményen a rakéta néhány perc alatt láthatóan elhagyta a légkört, majd a terv szerint levált a kapszuláról. Az adás után néhány perccel a SpaceX szóvivői bejelentették, hogy a Dragon az előzetes számításoknak megfelelően pályára állt bolygónk körül. A kapszula ezután kétszer megkerülte a Földet, majd Kalifornia parjainál a tervezett módon landolt 20:05-kor.

    A történelmi jelentőségű repülés során először fordult elő, hogy egy magáncég által épített és működtetett szerkezet Föld körüli pályára álljon, majd épségben visszaérkezzen a felszínre.

    "Észbontóan fantasztikus volt" - kommentálta a hírt Elon Musk, a SpaceX alapítója, aki a PayPal internetes fizetőrendszer feltalálásával vált ismertté. A milliárdos bevallotta, hogy már a pályára állás után sikeresnek könyvelték el a missziót, a leérkezés csak ráadás volt.

    A sikeres teszttel megnyílt a lehetőség a cég számára arra, hogy átvegye a NASA-tól a Nemzetközi Űrállomás (ISS) utánpótlásának megoldását rendszeres Dragonok indításával. Néhány éven belül a rakomány mellett maguk az amerikai űrhajósok is a most először kipróbált típust használhatják, hiszen a NASA űrsiklóflottája jövőre végleg nyugdíjba vonul, az Egyesült Államok pedig jelenleg is orosz eszközökre támaszkodik saját legénységének feljuttatására. A NASA már le is szerződött 12 Dragon útra az ISS-hez, összesen 1,6 milliárd dollár értékben, de a jelenlegi teszeket is támogatja.

    A SpaceX Falcon-9 es rakétájának ez a második útja, és bár a tesztek során léptek fel hibák, élesben a szerkezet eddig kettőből kétszer helyt állt, így tervezői a jövőre nézve is bizakodóak. A kétfokozatú rakétát összesen tíz Merlin hajtómű hajtja (9 az elsőt, 1 a másodikat), a hatodik repülésre az első, később a második fokozatot is újrafelhasználhatóvá kívánják tenni. A szerkezet több mint 10 tonnát képes alacsony földkörüli pályára állítani.

    A most általa egyelőre üresen szállított Dragon űreszközt (belülről) kifejezetten az ISS kiszolgálására fejlesztették ki, de paraméterei alapján egyéb missziókra is alkalmas lehet. Az Apolló űrhajókhoz hasonló kúp alakú szerkezet teherváltozata egy nyomás alatti és egy anélküli rekeszből áll, és az orrával képes az űrállomás nem orosz egységeihez kapcsolódni. Hőpajzsa lehetővé teszi a légkörbe való visszalépést, majd ejtőernyőkkel fékezi magát vizetérés előtt. A tervek szerint landoláskor hajtóműveit is használva az eszköz szárazföldi leérkezésekre is képessé tehető.

    "Ezek az új felfedezők olyanok az űrkutatásnak, mint Lindbergh volt a kereskedelmi repülés számára" monda el Charles Bolden, a NASA ügyintézője az esemény kapcsán. A sikerre nagy szüksége volt a az amerikai űrkutatási hivatalnak, hiszen az év elején az Obama adminiszráció bejelentette, hogy jelentősen csökkenti a nemzeti űrügynökség támogatását, és az újabb holdprogram helyett a magánszektor bevonását helyezi előtérbe. A SpaceX sikere új lehetőség az amerikai űrkutatás számára, az űrállomás ellátásának kiszervezésével ugyanis kapacitását újabb programokra fordíthatja, és egyre jobban támaszkodhat a fokozatosan megerősödő magáncégekre is. A SpaceX-nek természetesen már most vannak versenytársai, az Orbital Sciences corp. jövőre tervezi Taurus II-es Taurus 4-es rakétájának bemutatását, de a Lockheed Martin is fejleszti Orion kapszuláját több más szervezet mellett.

    A SpaceX azonban mostani repülésével vitathatatlanul az első magáncég ami képes volt a bravúrra, így eredményével beérte az eddig sikeres űrrepülést végrehajtó hat űrhatalmat: Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán, India és az Európai Űrügynökség. Bár a NASA Mercury programja már valójában megvalósította ugyanezt a küldetést 1961-ben, közel 50 év távlatában már magáncégek előtt is nyitott a lehetőség, hogy bármit vagy bárkit az űrbe vigyenek és vissza is hozzanak.

    Forrás:
    The New York Times
    CNN
    SpaceFlightnow
     

    2 komment

    Címkék: űrkutatás technika spacex falcon rakéta dragon műhold

    Arzént épít DNS-ébe a NASA által felfedezett baktérium

    2010.12.04. 05:45 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Nem mindennapi bejelentést tettek pénteken a NASA munkatársai: a kaliforniai Mono tóban egy eddig ismeretlen baktériumtörzset találtak, amely képes szervezetébe foszfor helyett arzént beépíteni. Ez az első olyan élőlény, amely az élethez nélkülözhetetlennek hitt hat alapelem egyikét részben helyettesíteni tudja. A kutatók szerint az apró baktérium esete jelentősen túlmutat önmagán, hiszen e szerint az élet esetleg más alkotóelemek felhasználásával is létrejöhet, és akár alapjaiban is különbözhet attól, amilyennek eddig képzeltük.

    Update: az elmúlt napokban több helyen határozott kritikákat fogalmaztak meg a közölt adatokkal kapcsolatban (például itt és itt). A felfedezést jegyző kutatócsoportnak még nem állt rendelkezésére elegendő idő válaszolni ezekre, de itt a blogon követni fogjuk a fejleményeket.


    Pénteken a Felisa Wolfe-Simon és kollégái által bemutatott Halomonas GFAJ-1 jelű baktériumtörzs képes a földi élővilágot alkotó hat elem egyikét, a foszfort részben arzénnal helyettesíteni szervezetében. A bejelentést óriási médiaérdeklődés kísérte, a NASA által élő adásban közvetített tájékoztatóról több médium a hivatalos embargót megtörve idő előtt tájékoztatott. A mostani bejelentés azonban valóban precedens nélküli: hatására újra kell gondolni, hogy milyen anyagok feltétlenül szükségesek az élet kialakulásához, ami nagyban módosíthatja az új élet keresésének módszereit a Földön, és azon kívül is.

    Valamennyi élőlény a Földön hat úgynevezett elsődleges biogén elemből áll, ezek a szén (C), oxigén (O), hidrogén (H), nitrogén (N), kén (S) és a foszfor (P). Ezeket minden élőlény kivétel nélkül tartalmazza, kisebb mértékben számos más elemmel, főként fémekkel kiegészítve. A mikroelemek közül több is ismert, melyek képesek egymást kiváltani különböző fajokban, a volfrámot például egyes élőlények molibdénre cserélik, a kadmium helyett pedig néhányan a cinket részesítik előnyben. Vérünkben az oxigénszállításért felelős vas helyett egyes puhatestűek rezet használnak, ez az oka annak, hogy az emberi vér vörös, a csiga vér pedig kék. Azonban olyan eset eddig nem volt ismert, ahol a nagy hat valamelyikét tudta volna egy élőlény mással helyettesíteni. Ezen változtat a GFAJ-1, amely a foszfor helyett képes részben arzént (As) hasznosítani szervezete felépítéséhez.

    Arzén a foszfor helyén

    A foszfor a 15-ös rendszámú elem a periódusos rendszerben, közvetlenül az arzén fölött foglal helyet. Létfontosságú elem az élő szervezet felépítéséhez, a DNS vázának egyik alkotóeleme, de a sejtek hártyáját alkotó lipidmolekulákban és a sejt energiatermelő rendszerében (pl ATP) is nélkülözhetetlen alkotó. A foszfát szükségessége főként a növényvilágban szembetűnő, ez az egyik legfontosabb eleme a műtrágyáknak.

    A 33-as arzén kémiailag nagyon hasonló a foszforhoz, olyannyira, hogy a legtöbb enzim tévesen foszforként ismeri fel, és veszi be a sejtbe. Itt azonban az arzén képtelen a foszfor helyét ellátni, így működésképtelen molekulákat eredményez, melyek ráadásul a foszfornál gyengébb kötések miatt kevésbé stabilak is. Néhány élőlény mégis képes hasznosítani az arzént: tengeri puhatestűek gyakran gyűjtik testükben (köztük több fogyasztható kagylófajta), és nem ritkán növények is felveszik a talajból és magukba raktározzák. Egyes algafajok egyenesen arzenáttal  lélegeznek fotoszintetizálnak, azaz oxigén helyett ezt használják anyagcseréjükhöz, azonban testükbe a foszfor helyére nem építik be.

    A Halomonas GFAJ-1

    A fenti kódot kapta az a baktériumtörzs amely a kaliforniai Mono tóból izolálva foszforszegény, de arzénnal dúsított táptalajon is növekedni volt képes - eddig egyedüliként.

    GFAJ-1 kód mindössze egy átmeneti név, az törzs egyelőre pontos besorolásra vár. Az első vizsgálatok alapján viszont bizonyos, hogy a Halomonasok közé tartozik, az is megeshet, hogy egy már ismert faj alfaja. A gram negatív, pálcika alakú Halomonas baktériumok híresek különleges ellenállóképességükről. Elviselik a rendkívül magas sókoncentrációt, sőt, egyesek egyenesen igénylik is. Emellett tág pH tartományokat is kibírnak, savas és lúgos közegben is életképesek egyes fajaik. Extrém tűrőképességüknek köszönhetően mélytengeri vulkánoktól kezdve az antartktisz hideg vizein át a Holt-tengerig szinte mindenhol megtalálhatók.

    A mostani vizsgálatok azonban még ezt is felülmúlják, ugyanis az eredmények szerint a  GFAJ-1 törzs  nemcsak képes rendkívüli körülményeket tolerálni, de akár az arzént is felhasználja. Erre a bravúrra azonban csak foszforhiány esetén hajlandó (ha választhat akkor a foszfort preferálja), és akkor is csak az eredeti növekedésének 60%-át tudja produkálni. A kutatók eredményei szerint azonban mind a DNS-ébe, mind fehérjekomponenseibe (és valószínüleg egyéb molekuláiba) is beépíti az anyagot, miközben működőképes marad. Ez az a tulajdonsága ami egyedülállóvá teszi az élővilágban.

    A Science magazinban közölt tanulmány szerint arzénra átállva az élőlények jelentős változáson esnek át: a sejtek mérete megnő, és hatalmas üregek keletkeznek bennük (lásd az első képen). A tudósok egyelőre csak találgatni tudnak, hogy erre miért van szükség, Wolfe-Simon és munkatársai szerint az üregek esetleg valami más folyadékkal teltek, és ebben zajlanak az arzénos reakciók, melyek vizes közegben csak nehezen játszódnak le. A kísérletek mindenesetre kimutatták azt is, hogy a bacik nem teljesen álltak át az arzénre, az akár csak minimális koncentrációban jelen lévő foszfort is felvették, és az még hosszas foszformentes, arzéndús tenyésztés után is kimutatható volt belőlük. Ha azonban a kutatók a foszfort és az arzént is megvonták, az élőlények elpusztultak.

    Bár az arzén felhasználása számtalan biokémiai problémához is vezet, egyelőre kevéssé ismert a baktérium működése. Az azonban bizonyos, hogy foszforhiányos, de arzénnal erősen szennyezet tavakban a mások számára mérgező elem felhasználása fontos evolúciós előnnyel járhat.

    A felfedezés ugyanakkor az asztrobiológusok számára ennél sokkal többet jelent. A GFAJ-1 ugyanis igazolni látszik azt a feltételezést, miszerint az élet nemcsak az általunk ismert alkotóelemekből tevődhet össze, hanem potenciálisan más elemeket is felhasználhat. Az elképzelés már évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, azonban eddig semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem állt rendelkezésre. A GFAJ-1 egyedülálló metabolizmusa mellett kitárta a kaput a nem szén alapú létformák kutatása felé, melyek akár itt a földön is létezhetnek. Az árnyékbioszféra kutatók szerint ugyanis az élet akár több különböző módon is kialakulhatott a bolygónkon, de eddig nem is gondoltuk, hogy keresni kellene. A jövőben ezért egyre gyakoribbak lehetnek a nem a hagyományos élőlények felkutatását célzó programok.

    A Mono tó

    A nem evilági szépségű Mono tó (videó) zord körülményei ideálisak lehetnek további extrém élőlények felfedezésére. Lake Mono Kaliforniában hegyekkel körülvéve egy lefolyástalan területen fekszik, a belé ömlő patakok pedig a környező hegyekből igen nagy mennyiségű sót hordanak a 180 négyzetkilométeres állóvízbe. A vidékre jellemző erős párolgás hatására a tó sótartalma különösen magas, összességében átlagosan kétszer sósabb a világtengereknél, hatszor több arzént tartalmaz az ivóvízben megengedettnél, pH-ja pedig 10-es (összehasonlításul maróan lúgos vörösiszapé átlagosan 10-11-es). Bár a környezetet egyes madarak és növények képesek tolerálni, a tóban halak nem képesek megélni, különleges rákfajok, és DNSükbe arzént építő baktériumok azonban igen.

    Wolfe-Simon és munkatársai elmondásuk szerint a felfedezés ellenére hatalmas feladat előtt állnak. További mintákat terveznek venni a tóból, amleyből várakozásaik szerint olyan baktériumokat is izolálhatnak, melyek maguktól is az arzént preferálják, nem kell őket kényszeríteni rá. Emellett alaposabban vizsgálni fogják a már ismert törzs egydeinek felépítését, meghatározzák a baktérium genomját és részletesebben vizsgálják metabolizmusukat is. Újabb eredményeiket igéretük szerint februárban teszik majd közzé, Wolfe-Simon azonban hozzátette: "még vagy 30 évnyi munka áll előttünk amíg megértjük mi is történik itt."

    Forrás:
    Science
    Nature
    NASA

    4 komment

    Címkék: biológia mikrobiológia mono baktérium arzén alh84001 gfaj 1

    Brazília a nap hőse a cancúni klímacsúcson

    2010.12.02. 16:20 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A jelenleg is zajló cancúni klímacsúcson eddig nem sok bíztató eredményt született. A kevés kivétel egyike a most nyilvánosságra hozott brazil jelentés, mely szerint az utóbbi években drasztikusan csökkent az esőerdők kitermelésének mértéke az Amazonas vidékén.

    Az új adatok szerint Brazíliában mindössze 6 451 négyzetkilométer esőerdőt vágtak ki 2009-2010-ben, amely 67%-os visszaesés az 1996-2005 közötti átlagos évi 19 508 négyzetkilométerhez képest. Ez alapján vállalhatónak tűnik, hogy a brazilok 2020-ra 80%-kal visszafogják az Amazonas vidékének pusztítását. A teljes jelentés (portugálul) itt olvasható.

    "Brazília minden más országnál többet tett az utóbbi időben az üvegház gázok kibocsátásának csökentéséért," fogalmazott Doug Boucher, a  wahingtoni Union of Concerned Scientists (UCS) trópusi erdő programjának vezetője.  "Brazília a világ legnagyobb erdőírtási szennyezője volt. Ennek visszafogása egy meredek irányváltás."

    Az UCS számításai szerint a dél-amerikai ország 850 millió tonnával csökkentette éves szén-dioxid kibocsátását a korábbi átlaghoz képest, amely jelentős előrelépés.

    A tárgyalások a globális üvegház gáz kibocsátás csökkentéséről azonban nehezen haladnak. Japán például kijelentette, hogy a Kiotói Egyezményben tett vállalásait a szén-dioxid emisszió csökkentésére nem kívánja folytatni 2012 után. Döntésüket azzal indokolták, hogy igazságtalan az előző tárgyalásokon összehozott megállapodás, ugyanis csak a fejlett országokat kényszeríti komoly áldozatokra. Az USA 2001 óta ráadásul nem tagja az egyezménynek, Kína pedig, a világ legnagyobb szennyezője, a fejlődő országok kategóriájába esik. Így összességében a globális szén-dioxid kibocsátásnak mindössze 30%-ára vonatkozik az egyezmény.

    Egyes elemzők szerint Japán lehetséges kilépése bonyolult egyezkedések sorának vethetnek véget, ami miatt akár új megállapodás nélkül is maradhat a tárgyalásokon résztvevő 194 ország. Christiana Figueres, az ENSZ klímafelelőse szerint ugyanakkor a japán kijelentés "nem új", hiszen már 11 hónapja ismert a álláspont. Hozzátette, "nyilvánvaló, hogy a tárgyaló feleknek kompromisszumokat kell kötniük, rugalmasnak kell lenniük, és hogy meg kell érteniük egymás helyzetét, így keresve a legjobb köztes megoldást."

    Forrás:
    Nature - The Great Beyond
    AFP

     

    1 komment

    Címkék: klímaváltozás erdőirtás esőerdő brazíla

    A visszafelé öregedő egér különös esete

    2010.12.01. 02:55 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Amerikai kutatóknak sikerült visszafordítaniuk a kórosan gyors öregedés hatásait egerekben. Egy kísérletesen sebesen idősödővé alakított egértörzset a telomeráz nevű enzimmel kezelve a tudósok nemcsak megállították az öregedést, de vissza is fordították: A kezelt idős egerek agya és szervei visszanőttek fiatalkori méretükre, és az állatok újra termékennyé váltak. A felfedezés alapja lehet a korai öregedéses szindrómákban szenvedők hatékony kezelésének, de a kutatók szerint más terápiákkal kiegészítve akár jellemző időskori tünetek is enyhíthetők lehetnek. A kritikusok szerint azonban a telomeráz a rákbetegség kialakulását is nagyban segíti.

    Egyetlen enzim hatására visszafordítható a korai öregedés - legalábbis egyes egerekben. A rangos Nature magazinban megjelent új tanulmány szerint a kromoszómák végeit karbantartó telomeráz enzim hatására szinte megfiatalodtak a kóros öregség modelljeként szolgáló tesztegerek. A tudósok nagy reményeket fűznek a felfedezéshez, hiszen az új ismeretek birtokában hatékonyabb kezelések fejleszthetők ki a korai öregedésben szenvedőknek, de akár a természetes idősödés egyes jellemző tünetei is kezelhetőkké válhatnak.

    A harvardi genetikus Robert DePinho és munkatársai kísérletükhöz először egy olyan egértörzset tenyészettek ki, melyből hiányzott a telomeráz enzim. Ezek állatok nem éltek hat hónapnál tovább, ami még egérléptékben is kevés: egy egészséges egér akár 3 évig is elél. A rágcsálók ráadásul már korán az idősebb fajtársaikra jellemző tüneteket mutatták: májuk és lépük összezsugorodott, agyuk mérete csökkent és az állatok hamar terméketlenné is váltak. Minössze néhány hónapos korukra már számtalan matuzsálemekre jellemző tünettel rendelkeztek, mint a csontritkulás, cukorbetegség vagy neurodegeneráció.

    A kutatók ezután úgy módosították az egerek genomját, hogy sejtjeik ismét telomerázt termeljenek ha az állatok egy bizonyos táplálékot kapnak. A törzs egyedeit ezután hat hónapos korukig hagyták öregedni, majd a különleges diétával beindították az aggastyánokban a telomeráz termelését.

    Az egerek második gyerekkora

    "Ami igazán meglepett minket az a drámai visszafordulása az állatok tüneteinek" mondta el DePinho. Úgy írta le az eredményeket, hogy az egy "szinte teljes 'Ponce de León' effektus" - utalva ezzel a spanyol konkvisztádorra aki az örök fiatalság kútját kereste. A tesztegerek összezsugorodott szervei visszanyerték fiatalakori alakjukat és az állatok újra termékennyé váltak. Egy hónapos telomeráz termelés után az egerek szagingertesztekben is elkezdtek jobban teljesíteni, de ami még ennél is meglepőbb, agyukban újra beindult a sejtek termelése, és új neuronok és az őket segítő sejtek keletkeztek, amely kifejezetten a fiatal állatokra jellemző.

    "Ezek alapján úgy tűnik, hogy van lehetőség a magas korral kapcsolatos rendellenességek visszafordítására" mondta el DePinho. Mint hozzátette, érdemes lehet a telomeráz aktivitást fokozó gyógyszerek kifejlesztésébe fogni, mert ezek alkalmasak lehetnek a korai öregedés kezelésére, de esetleg akár a természetes öregedés hatását is tompíthatják.

    A telomeráz és az örök fiatalság

    A jelenség kulcsa a telomeráz nevű enzim, amely a a sejtekben a kromoszómavégek karbantartásában vesz részt. A kromoszómákat ugyanis egy speciális DNS szakasz, az úgynevezett teloméra borítja mindkét végén. A teloméra nem tartalmaz géneket, csupán néhány rövid, de sokszorosan ismétlődő DNS szakaszból áll. Ezek az ismétlődő részek a sejtosztódás sajátosságai miatt minden osztódásnál némileg rövidülnek, ha pedig egy kritikus rövidséget elérnek, a sejt nem osztódik tovább: elöregedett. Ezen segít a telomeráz enzim, amely képes a telomérákat meghosszabbítani, így további osztódásokat téve lehetővé.

    A telomeráz nagyjából húsz éve vált ismertté a tudomány előtt, és azóta tárgya az élet meghosszabbítását célzó találgatásoknak. Ismert például, hogy a genetikailag hosszú telomérákkal rendelkező egyének átlagosan tovább élnek, a telomeráz enzim hibája pedig genetikai instabilitáshoz, és nemritkán felgyorsuló öregedéshez vezet. Az enzim túlműködése azonban örök élet helyett rákbetegségek kialakulásához vezet. A telomérák folyamatos meghosszabbításával ugyanis a sejt egy fontos genetikai kontrollt veszít el, aminek következtében végtelen osztódás indulhat be, ez pedig tumorokat képezhet.

    DePinho egyetért kritikusaival abban, hogy a telomeráz önmagában nem jelent megoldást az öregedésre, hiszen a folyamat ennél jóval összetettebb.  Azonban hozzátette, hogy a telomeráz enzim szintje a természetes mennyiségben még nem okoz rákot, kísérletében például egyetlen egérben sem találtak tumorokat. Véleménye szerint a teloméra terápia esetleg más módszerekkel kombinálva lehet képes a jövőben az élethossz megnövelésére és az egészségben eltöltött évek számának kitolására.

    Forrás:
    Nature news
    Science news

    Telomerase reactivation reverses tissue degeneration in aged telomerase-deficient mice Jaskelioff et al. Nature doi:10.1038/nature09603 (2010).

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: genetika rák biológia egér nature dns biokémia telomeráz génterápia teloméra

    Rajzpályázatot hirdet a Puli csapat

    2010.10.31. 00:25 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A pályázat részletes kiírását itt találhatjátok:

    http://pulispace.com/rajzpalyazat

    Szólj hozzá!

    Címkék: űrkutatás szerkesztői pulispace

    Az ujj nélküli robotkéz bármit képes megfogni

    2010.10.28. 02:05 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Ujjak nélküli, mégis bármilyen alakú tárgyat megragadni képes robotkart fejlesztettek ki amerikai kutatók. Modelljükben az emberi kézhez hasonló ujjak helyett egy őrölt kávéval megtöltött rugalmas labda végzi a céltárgyak megfogását. A kutatók szerint a most bemutatott módszer alapjaiban változtathatja meg a a robotkarok alkalmazási lehetőségeit.

    Bár az ember számára legtöbbször nem jelent gondot egy toll vagy kanál megragadása, egy géppel elvégeztetni ugyanezt a feladatot szinte lehetetlen. Mérnökök már jó ideje próbálkoznak az emberi kéz mozgását mintázó robotkarok építésével, melyek bármilyen alakú tárgyat képesek finoman megragadni. Azonban ezek kivitelezése rendkívül összetett: egy működő robotkéznek egyszerre képesnek kell lennie mozgatnia valamennyi ujját, ezek mindegyikén pedig egyenként koordinálnia kell az ujjpercek hajlítását. Mindeközben érzékelőkkel mérnie kell azt is, hogy milyen alakú a céltárgy, és mennyi erő szükséges még a megfogásához. Ennek megfelelően pedig a robotkéz valamennyi darabjának mozgását folyamatosan igazítania szükséges. A feladat összességében meglehetősen nagy számító kapacitást igényel, így az emberi kezet mintázó robotkarok egyelőre nem tudtak elterjedni.

    Ezen változtathat az Eric Brown és kollégái által most bemutatott újfajta robotkar, amely a bonyolult ujjak helyett egy szemcsés anyaggal töltött rugalmas labdát használ tárgyak megfogására. A fenti videóban bemutatott modell például darált kávét tartalmaz a rugalmas golyóban. Módszerének lényege, hogy a szemcsés por a tárgy megragadásakor könnyedén felveszi a céltárgy alakját a rugalmas gumi borításon keresztül. Amint ez megvan, a golyóból egy szivattyúval kiszívják a levegőt (ez hallható is a videóben), minek következtében az eddig könnyen formálható por egy kemény formává tömörödik össze, amely pontosan a céltárgy körvonalait követi, így nagyon hatékonyan képes megragadni azt. A bemutató videóban villanykörtétől tojáson át egy autó lengéscsillapítóig mindenféle tárgyat könnyedén képes megfogni a szerkezet, majd stabilan felemelni és mozgatni is azokat.

    Ez a megközelítés lényegesen egyszerűbben oldja meg a változatos formájú tárgyak manipulálását, hiszen mindössze egyetlen paraméter - a nyomás helyes beállítását kell megoldani, és ezzel tetszőleges formát meg lehet emelni. A prototípus egyelőre azonban még nem tökéletes, jelenleg a kar irányítójának kell megadnia mikor kell elkezdeni a levegő kiszívását, azonban továbbfejlesztett változatokkal ez hamarosan megkerülhetővé válhat.

    A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklap hasábjain tették közzé. Bár nem ez az első eset, hogy a módszert robotkarokban alkalmazzák, azonban ez az eddigi legkifinomultabb modell ami megépült, ráadásul a jelenség fizikai hátterét is csak most sikerült alaposan feltárni.

    Peko Hosoi, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) mérnöke szerint a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a robotkarok játékszabályait.

    "Az egyik trükkös feladat törékeny tárgyak felemelésénél, hogy tudni kell pontosan mekkora erőre van szükség: ha túl kicsi, a tárgy leeshet, ha túl sok, a tárgy eltörik," mondta Hosoi. "Ez az új robotkar működésével tökéletesen felveszi a céltárgy alakját, így nagyon kis erő is elég a manipulációhoz - ráadásul ehhez érzékelők visszacsatolása sem szükséges."

    Brown és kollégáinak számítása szerint egy méteres gumigömb akár tonnányi tárgyakat is mozgathat, ami nagy segítség lehet például kereső- és mentőakcióknál: "Ilyenkor különféle méretű és formájú törmelékkel szembesülünk" mondta Brown, aki szerint egy rugalmas robotkar volna ilyen esetekben a megoldás.

    Forrás:
    The Great Beyond
    Wired

    Universal robotic gripper based on the jamming of granular material. Brown et al, PNAS, Published online before print October 25, 2010, doi: 10.1073/pnas.1003250107

     

    6 komment

    Címkék: technika fizika robotkar pnas

    A nap képe: infravörös sarki fény a Szaturnuszon

    2010.09.25. 22:07 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A Cassini űrszondának hála az utóbbi években egyre többet tudunk meg a Szaturnuszról. A műhold képei például több más mellett arról is adatokat szolgáltattak, hogy a bolygón - a  Földhöz hasonlóan - intenzív sarki fény figyelhető meg. Míg azonban ezt a Földön a légkörbe jutó napszél okozza, addig a Szaturnuszon a Nap mellett a bolygóból áramló plazma is részt vesz a jelenség kialakításában.

    A fenti hamisszínes kép ezt a bolygó légköre fölé akár 1000 kilométerrel is kinyúló aurorát örökíti meg. A fotó 65 egyedi felvétel kombinálásával jött létre, melyeket a Cassini készített 2008 november elsején. A képek a közeli infravörös sugárzást örökítették meg, a 2 mikronos hullámhosszt kékkel,  a 3-at zölddel, az 5-öt pedig vörössel jelölve. A felvételeken látszik, hogy míg a Szaturnusz gyűrűi tiszta kék színben tűnnek fel, addig maga a bolygó az általa kisugárzott hő hatására vörösebbnek tetszik, a magas légkör pedig néhol zöldeskék árnyalatot mutat - ez a sarki fény. A felhőzet a bolygóból kiáramló hő hatására sötét sziluettekként látható.

    A felvételekből egy rövid videót is összeállítottak (a tovább gombot követve látható), ezen jól megfigyelhető hogyan változik a sarki fény intenzitása a rövid szaturnuszi nap során, amely mindössze alig több mint 10 óráig tart.

    2 komment

    Címkék: űrkutatás szaturnusz sarki fény

    Irány a Kutatók éjszakája - programajánló

    2010.09.20. 23:50 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Idén Szeptember 24-én immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Kutatók éjszakája programsorozat. A fesztiválszerű rendezvény azt igyekszik bemutatni, hogy a tudomány érdekes, tanulni pedig érdemes.

    Az országszerte 23 város 44 intézményének több mint nyolcszáz programján bárki megismerkedhet egyetemek, csilagvizsgálók, laboratóriumok, kutatóközpontok legérdekesebb kísérleteivel, melyeket ezernél is több tudós mutat be az érdeklődőknek. A szervezők idén több mint 40 ezer látogatóra számítanak, és a tudományos programok mellett játékokkal és koncertekkel is készülnek a nagyérdeműnek.

    Lesz például twitterező fa, robotfoci, bonctermi látogatás, mágneses levitáció, csillagnézés, bányalátogatás, lepkevadászat, dobolás, hipnózis, festéklézer, helyszínelés, világító állatok és még amit csak a kutatók fantáziája elbírt.

    A rendezvény központja a budapesti Millenáris parkban lesz, ahol számtalan egyéb mellett saját standdal és előadásokkal készül az általunk is propagált Puli Space Technologies, valamint bemutatkozik a Kutatók a Neten találkozó, melyben a Mikron is részt vesz.

    Ismerd meg a tudományos bloggereket!

    Az I. Kutatói Blog és Weboldal Találkozó keretében találkozhattok a Millenárison a legnagyobb hazai tudományos blogok íróival. Bár ezen sorok írója sajnos külföldi elfoglaltságai miatt nem lesz jelen, a Mikron blog is támogatja a kezdeményezést. Minden olvasó figyelmébe ajánljuk a műsort, ahol az egyes bloggerek rövid előadásokban mutatják be oldalukat és az embert mögötte. Az esemény részletes programja megtalálható az alábbi honlapon, további információkat a Kutatók éjszakájáról pedig itt olvashattok.

     

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: szerkesztői

    süti beállítások módosítása