Szokatlan módon károsodott koponyákat tártak fel az Andokban, és csak 30 évvel a megtalálásuk után sikerült kideríteni, hogy valójában leishmaniasis végzett az áldozatokkal. A kórt feltehetőleg bevándorlók vihették magukkal a vidékre ahol az addig ismeretlen volt.

A Coyo Oriente temető 2400 méterrel a tenger szintje felett fekszik Chile északi részén, nem messze San Pedro de Atacama városától. Az Andok lábánál az Atacama sivatagban található terület feltehetőleg már 11 ezer éve lakott. Még a 70-es évek elején tártak fel itt egy nagyjából 500-1000 éves sírokat tartalmazó temetőt, mely az atacameño kultúrához tartozott. A népcsoport valószínüleg földműveléssel és lámatnyésztéssel foglalkozott, finom szőttesekbe csavart halottaikat pedig napjainkig megőrizte a száraz homok.

Már a feltáráskor felfigyeltek rá, hogy a kiásott 255 koponyából négyen különös károsodás figyelhető meg a járomcsont környékén. Maria Antonietta Costa, a leletekkel foglalkozó antropológus hosszas tanulmányozás után sem tudott magyarázatot találni a kiterjedt léziókat okozó elváltozásokra. Többfajta betegségre is gyanakodtak, azonban sem a TBC, rák vagy lepra jelenlétét nem sikerült bizonyítani.

Végül mintát vettek a koponyákból és ezeken DNS vizsgálatot végeztek. Ez kimutatta, hogy a fertőzést a leishmania nevű apró egysejtű okozta. "A leishmaniázisra nem gondoltunk, hiszen az nem fordul elő San Pedro de Atacamában" mondta a csontokkal szintén foglalkozó Otto Appenzeller paleoneurobiológus. "A kórokozó nem képes ezen az éghajlaton végigvinni az életciklusát, így valószínűtlen hogy itt megbetegedéseket okozzon".

A PLoS ONE-ban a héten megjelent tanulmány szerint a négy fertőzött feltehetőleg bevándorló volt. Dél-Amerika más területein ma is előfordul a leishmaniasis, és ennek egy ritka változata valóban okoz csontelhalást az arctájékon. Azonban ahhoz, hogy Coyo Orientében is fertőzöttek legyenek, a betegség hordozóinak több száz kilométert kellett megtenniük. A cikk szerint a bevándorlók talán atacameño férfiakhoz feleségül menő yunga nők lehettek, akik követték urukat hosszú kereskedőútjukon. Mivel a betegség kifejlődése akár húsz évet is igénybe vehet, így a tünetek jelentkezéséig a bevándorlók letelepedhettek Coyo Orientében, és végül itt helyezhették örök nyugalomra őket.

Az elmélet nemcsak magyarázatot adna a leishmaniasis itteni előfordulására, de újabb bizonyítékul szolgálna az intenzív kereskedelmi kapcsolatokra az atacameñok és a yungák között. Emellett a Science magazin egyik cikke aktualitást is ad a felfedezésnek: az atacameñokat az éghajlat és az izoláltság megvédte a leishmaniasistól, azonban a szerzők szerint napjainkban a gyorsan változó klíma és a migráció Coyo Orientéhez hasonlóan teret engedhet számos betegség nagyarányú elterjedésének.