A Hubble űrtávcső egy 13,1 milliárd fényévre lévő csillaghalmazt pillantott meg, ezzel a legrégebbi képet készítve az univerzumról. A felvételek vizsgálata azonban nem a várt eredményeket mutatja.

A Hubble felújítása óta sorozatban küldi a bámulatosabbnál bámulatosabb képeket, azonban röviddel az újbóli üzembehelyezése után máris három különálló kutatócsoport erősítette meg, hogy minden eddiginél messzebbre ellátunk. Több mint 13 milliárd fényévre lehet ugyanis az a néhány galaxis amit az infravörös tartományban most sikerült észlelni. Amellett, hogy ezzel a felfedezett 12 csillaghalmaz lett a tőlünk legtávolabbi ismert objektum, a róluk érkezett képek a világegyetem korai állapotát mutatják.

"13 milliárd évre tekintünk vissza, és a Nagy Bumm után mindössze 600-700 millió éves galaxisokat látunk, ekkor a világegyetem még csak egy négyéves forma gyermek volt." Mondta el Garth Illingworth az egyik felfedező csoport tagja. Richard Ellis, a témáról megjelent publikációk egyik szerzője a kamerát méltatta: "az új kamera nagyobb érzékenysége és nagyobb látószöge az ami lehetővé tette a kutatóknak, hogy ilyen hamar ilyen szélsőségesen távoli galaxisokat találjanak."

A képek az úgynevezett Hubble Ultra Deep Field nevű régióban készültek, amely eddig is egy aktívan kutatott terület volt. A mostani felvételek azonban a nagyobb érzékenység mellett az infravörös tartományban készültek, így sikerült az új objektumokra bukkanni.

A felfedezés azonban komoly fejtörést is okoz a fizikusoknak, ugyanis nem illeszkedik a világegyetem formálódásáról alkotott modellbe. A galaxisok ugyanis túl lassú ütemben képzik az új csillagokat. Néhányban a mostani megfigyelés szerint mindössze 0.0025 nap keletkezik évente, ez azonban túl kevés ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű ultraibolya sugárzás keletkezzen. Erre a világegyetem fejlődésének egyik mérföldkövéhez, a hidrogénatamok hasításához volt szükség. "Ez még nem egy csillagászati krízis" jelentette ki Ellis. Lehetséges ugyanis, hogy a kezdeti csillagok több UV sugarat termeltek, mint eddig gondoltuk. Az is igaz, hogy most mindössze egy nagyon apró szegmensét vizsgáltuk az égboltnak, így nehéz az egész univerzumra következtetni. "Lehet, hogy számos olyan apró galaxis van amit eddig nem fedeztünk fel, de együtt el tudták végezni a munkát" teszi hozzá Simon White a garchingi Max Planck institute csillagásza. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a mostanában bejövő rengeteg új információ számos kérdésünkre választ adhat a világűrről.

A Hubble még remélhetőleg 2014-ig üzemképes marad, ekkor fogja leváltani az akkor fellőtt James Webb űrtávcső.