Kínai kutatók erre az igen fontos kérdésre is egyértelmű válasszal álltak elő: mert viszket. A Science-ben most publikált eredményeik szerint pedig a viszketésért speciális receptorokkal ellátott érző idegsejtek a felelősek. Az eredmények segíthetnek az allergia kezelésében, illetve gyógyszerek mellékhatásainak enyhítésében.

Ha egy egér bőrét valami irritája, akkor jobb ötlete nem lévén, vakaródzik. Ehhez azonban meglepően bonyolult idegi struktúrákra van szüksége, hiszen a viszketés mellett például a fájdalmat is hasonlóan érzékeli. Ez a kettő ugyan két eltérő érzet, biokémiailag azonban alig megkülönböztethetők. Az emlősök szervezete számára azonban mégsem jelent gondot elkülönítésük, és most már azt is tudjuk miért. Sun és csapata ugyanis a viszkető érzetet továbbító idegsejtek vizsgálatával sikeresen feltérképezte a használt idegpályát, sőt, egerekben szelektíven ki is tudta azt kapcsolni.

A Science magazinban legújabb számában megjelent tanulmányuk szerint a viszkető érzésért az úgynevezett gastrin-releasing peptidreceptort (GRPR) hordozó idegsejtek a felelősek. Korábbi eredmények alapján már gyanították a neuronok ezen csoportjának szerepét a folyamatban, most azonban mindezt igazolniuk is sikerült. A receptort szelektíven felismerő, és az azt hordozó sejtet elpusztító anyagot adtak egereknek (bombesin-saporin), minek következtében mindössze egyetlen kezelés után abbamaradt az állatok vakaródzása. Még akkor is 77%-kal kevesebbet vakarták magukat (mármint az egerek), amikor különféle viszketést kiváltó anyagokkal kezelték őket. Mindemellett ellenőrizték az egyéb érző funkciókat, de mind az égető érzést okozó paprikakivonat, mind az összenyomás, mind pedig a forró fémlap a szokott reakciót váltotta ki a kísérleti alanyokból.

A tudósok szerint a GRPR+ idegsejtek szelektíven a viszketés érzetét továbbítják, így azok kiiktatásával az érzet is specifikusan megszüntethető. A kérdésben azonban még felderítésre vár a pontos információtovábbítás, azaz, hogy az érző neuronokon keletkező ingerület az afferens idegekre továbbítva, majd a gerincvelőben az agyig jutva pontosan milyen utat jár be. Bár a kísérletek még korai fázisban járnak, valószínű, hogy a kapott eredmények számos bőrbetegség, allergia, gyulladás illetve gyógyszerek okozta mellékhatás kezelésében hasznos segítség lehet.