Ausztrál kutatók összegzése szerint 2006 óta 114 ezer új élőlényfajt fedeztek fel, így összesen 1.899.587 fajt ismerünk. A néhol nem túl szakszerű összesítés szerint ezeknek 1%-a áll jelenleg a kihalás szélén.

Az Ausztrál állam büszkélkedik a világon a legkiterjedtebb fajlistával, és ezt - némileg nagyképűen - "Élő fajok száma Ausztráliában és a világon" címmel adta most közzé. Az ingyenesen letölthető anyag ugyan számtalan érdekes adatot tartalmaz, de emellett ordító pontatlanságokkal is szolgál. Ez azonban nem akadályozza meg a világ több vezető netes médiumát abban, hogy tényként közölje a teljes anyagot.

Az összesítés szerint a legutóbbi, 2006-os számláláshoz képest 114 ezer új fajt kategorizáltak, ami furcsa lehet annak tükrében, hogy már meglehetősen jól ismerjük bolygónkat. Még ennél is meglepőbb azonban, hogy nagyjából 5-50 millió élőlényfaj élhet jelenleg összesen a Földön, (a lista 11 milliót tart a legvalószínűbbnek), de ezek jelentős része még azelőtt ki fog halni mielőtt felfedeznénk őket.

Csoportonkénti bontásban is megismerkedhetünk a fajok számával, például az ausztrálok szerint 64.788 gerinces fajt ismerünk, ezeknek azonban majdnem 10 százaléka veszélyeztetett, messze nagyobb értéket mutatva más kategóriákhoz képest. Ez részletesebb bontásban még rosszabbul fest: minden ötödik ismert emlősfaj közel áll a kihaláshoz.

Viszont amennyire részletesen vannak a gerincesek és a virágos növények benne a felsorolásban, annyira elnagyolva került bele a többi élőlénycsoport. A puhatestűek már minden különösebb magyarázat nélkül pontosan 85 ezren vannak, de a sor végére biggyesztett "egyéb gerinctelenek" között egyes csoportokba pontosan "néhány" faj tartozik. Mellesleg ide sikerült bezsúfolni a bordásmedúzáktól kezdve a medveállatkákon át a pörgekarúakig szinte mindent.

Az egysejtű csoportokban még siralmasabb a helyzet, itt sokszor egész pontos fajszámok állnak ugyan rendelkezésre, azonban maga a "faj" fogalma válik használhatatlanná, nem utolsósorban jelenleg nincs egységes rendszere az egysejtűeknek. Így egy-egy kisebb csoport akár más-más törzsekben is helyet kaphat, vagy több külön fajként szerepelhet.

A valódi bajok azonban akkor kezdődnek amikor a lista a vírusfajok számának összegzéséhez érkezik. Ez több okból is problémás, ugyanis egyrészt a vírusok nem teljesen élőlények, másrészt fajokba sem soroljuk őket. Az összeíró szerényen meg is jegyzi, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat, azonban bátorítólag hozzáteszi, hogy a kihalás szélén lévő vírusfajok sem ismertek.

Aki a mű végigolvasása után még hiányol valamit annak igaza van: a baktériumokat tényleg kifelejtették az élővilágból.

Mindezek ellenére egy hiánypótló kezdeményezésről van szó, amit a sajtó máris felkapott. A Reuters és a Guardian például örömmel adta hírül, hogy nőtt az ismert fajok száma, az AFP és a BBC szinte csak a kihalásokkal foglalkozik, a Times pedig kimerítően elemezni igyekszik az adathalmazt. A nívós társasághoz ezúton a Mikron blog is csatlakozik, és az adatok mielőbbi pontosítását sürgeti.