Egy szinte kizárólag növényekkel táplálkozó pókfajt írtak le amerikai tudósok Mexikóban. A Bagheera kiplingi illusztris neve mellett az egyetlen ismert pók ami vegetáriánus életmódot folytat.

Nem mindennapi megfigyelést tett Christopher J. Meehan, a Villanova Egyetem munkatársa mexikói gyűjtőútján. Egy akácián manőverező ugrópókot figyelt meg ugyanis, amely bámulatos fürgeséggel cikázott az őt üldöző és a fát védő hangyák elől, de ahelyett, hogy végül egy lárvát ragadott volna el, a növényből harapott ki és fogyasztott el egy darabot.

A most megjelent alaposabb vizsgálat kimutatta, hogy az ugrópókok közé tartozó Bagheera kiplingi étrendjének több, mint 90%-át növényi eredetű táplálék teszi ki (a maradék 10 százalékot nektár és hangyalárvák adják). Egészen pontosan bizonyos akáciafajok levelének végén növő fehérjedús csomócskákat fogyaszt, úgynevezett Belt testeket. Ezzel a Bagheera az egyetlen pókfaj ami növények fogyasztására specializálódott. Ismerünk ugyan néhány más pókot is amely néha pollennel is táplálkozik, de ezt is csak bizonyos pókfajok fiatal egyedeinél figyelték meg, akik gyakorlatilag bármit megpróbálnak felfalni ami a hálójukba akadt. Célirányosan néhány vadászó pók fogyaszt még részben nektárt, de maximum csemegeként.

A vegetarianizmus több szempontból is különleges a csoportban. Egyrészt, a táplálék nagy része rost, és elvileg teljesen ehetetlen pókok számára. Az állatok ugyanis képtelenek szilárd táplálékot fogyasztani: táplálkozáskor emésztőnedveket fecskendeznek áldozatukba, melyek annak belsőségeit feloldják, így ihatóvá téve azt a ragadozónak. Egy mikronnál nagyobb táplálék le sem fér egy átlagos pók torkán. Növények fogyasztásánál ez a módszer azonban cseppet sem hatásos, így valószínüleg egyedi technikát kellett erre az állatnak kifejlesztenie.

Szintén szokatlan, hogy az ugrópókok elvileg híresen jó térlátással és fantasztikus ügyességgel vannak megáldva, aminek segítségével általában a növényzetben bámulatos fürgeséggel szökellve vetik rá magukat áldozataikra. Ez a Bagheeránál sincs másképp, talán ezért is kapta a nevét a Dzsungel könyvének fekete párducáról. De mégis mi szüksége lenne ezen kivételes képességekre holmi levelek levadászására? A választ az akáciák rejtik, Ezek ugyanis már évmilliók óta hangyákkal élnek szoros kapcsolatban, és a szimbiózis tankönyvi példáját mutatják. A növény ugyanis levelein fehérjében gazdag gubókat képez, a már említett Belt testeket, a hangyák pedig ezekért cserébe megvédik gazdájukat más növényevőktől. A Bagheerának tehát a hangyaőrség lecselezéséhez van szüksége fürge mozgására, amit akár a kamerák előtt is szívesen bemutat, például ezen a felvételen.

Meehantól függetlenül Eric Olson a Brandeisi Egyetemről Costa Ricán szinte ugyanezen megfigyeléseket tette, munkájuk eredményét így közösen a Current biology című szaklap legújabb számában tették közzé.

Forrás:
New York Times
BBC News
Eurekalert
Science Daily

Herbivory in a spider through exploitation of an ant-plant mutualism.” By Christopher J. Meehan, Eric J. Olson, Matthew W. Reudink, T. Kurt Kyser, and Robert L. Curry. Current Biology, Vol. 19, Issue 19, October 13, 2009.