3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában. Ezek a legrégebbi nyomok amik felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére pedig a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.

A tanzániai Laetoli már évtizedek óta ismert régészeti lelőhely. A talán legkülönlegesebb ide köthető felfedezés még harminc éve történt, amikor a kutatók legalább két egyén lábnyomaira bukkantak 3,6 millió éves rétegekben. A nyomok tulajdonosai, akik valószínüleg Australopithecus afarensisek voltak, nedves vulkáni hamun gázoltak át egykoron, így őrizve meg véletlenül emléküket az örökkévalóságnak (2.kép). A nyomok mostani mostani alaposabb vizsgálata azonban rámutat, hogy egykori elődeink már ezidőtájt is felegyenesedve jártak.

A PLoS ONE szaklapban most megjelent tanulmány arra kereste a választ, hogy pontosan hogyan, milyen testtartással sétálhattak először elődeink. Ennek meghatározásához nyolc önkéntest kértek fel, hogy sétáljanak át egy sima, homokkal fedett tesztterületen. Nyomaik rögzítése után pedig arra kérték a jelentkezőket, hogy a mai csimpánzokhoz hasonlóan hátratolt csípővel, félig behajlított térdekkel is tegyék meg újra a távot. A két lábnyomsorozatot ezután digitalizálták, majd összevetették egymással. Mérésük szerint az "emberi" járás, azaz a kiegyenesedett háttal, egyenes térdekkel való sétálás során a sarok és a lábujjak azonos mértékben mélyednek a talajba. A majmok járását utánozva azonban a lábujjak jóval mélyebbre süllyedtek mint a sarok, mutatva, hogy ennél a járásmódnál sokkal hamarabb áttevődik a súly a talp elejére.

Ezt a modellt felhasználva aztán megvizsgálták a laetoli leleteket. Ahogy az első képen látszik, a 3,6 millió éves lábfej nyoma a hamuban szintén egyenletesen mélyed a talajba, tulajdonosa tehát egyenes tartással járhatott. A kutatók siettek megjegyezni, hogy a kérdés ezzel nincs eldöntve, hiszen a kísérlethez felhasznált mai emberek testalkata erősen különbözik az Australopithecusokétól, valamint az eretei lábnyomok a gondos megőrzés ellenére is némileg torzulhattak az elmúlt három és fél millió év során.

Azt viszont a kritikusok is kivétel nélkül elismerték, hogy az eredmények közelebb visznek a felegyenesedés megjelenése körüli vita lezárásához, és immár biztos, hogy a stabil két lábon járás már jóval az emberek (Homo, lenti kép) megjelenése előtt kialakult.

Forrás:
Wired

Laetoli Footprints Preserve Earliest Direct Evidence of Human-Like Bipedal Biomechanics. D. A. Raichlen et al. PLoS ONE 5(3): e9769. doi:10.1371/ journal.pone.0009769