Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Megszakadt a kapcsolat az indiai Hold-szondával

    2009.08.31. 12:51 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    Tíz hónapnyi sikeres működés után váratlanul megszakadt az összeköttetés India első, a Holdat tanulmányozó műholdjával. A küldetést eredetileg két évre tervezték, de az Indiai űrügynökség szerint a tervezett célok nagy részét így is sikerült megvalósítani.

    A Chandrayaan-1 műholdat 2008 október 22-én bocsátották fel a sriharikotai Satish Dhawan űrközpontból. A szonda egy egyre nyúló Föld körüli elliptikus pályán közelített a Holdhoz, majd november 12-ére többszöri pályamódosítás után sikeresen Hold körüli pályára állt. Két nappal később levált róla a Moon Impact Probe (MIP), és a tervezett módon becsapódott a Hold déli sarkának közelében. Az ütközés után keletkező porfelhőben az eközben pályán maradó indiai szonda víz nyomai után kutatott. A MIP egy apró indiai zászlót is magával vitt, így az India lett az ötödik ország amely sikeresen eszközt juttatott a Holdra. (Az első négy a Szovjet-únió; az USA; az európai űrügynökség (ESA), mely valójában 18 tagországot képvisel; illetve Japán.)

     

     

    A Chandrayaan-1 feladata elsősorban égi kísérőnk minden eddiginél alaposabb feltérképezése volt. A teljes felszín 3D térképének elkészítése mellett a szonda a felszín ásványi összetételét is vizsgálta. Többek között a magnéziumot, alumíniumot, további fémeket valamint nagyobb tömegű elemeket, mint például az Urániumot és a Radont kerestek a műszerek. A térképhez a szondán elhelyezett nagyfelbontású kamera mellett a lézeres magasságmérő szolgáltatott adatokat. Az ásványi összetétel elemzéséhez pedig az indiaiak által kifejlesztett érzékeny spektrofotométeren kívül számos európai fejlesztésű műszer is helyet kapott, melyek remekül kiegészítették egymást.

    A szonda helyzetét érzékelő műszerek április 26-án hibásodtak meg, azóta a földi központból a műhold más giroszkópjait és a kamerák átlal készített képeket felhasználva tartották a szondát pályán. Augusztus 29-én fél kettőkor azonban megszakadt az összeköttetés a földi irányítóközponttal. Ahogy S. Satish az Indiai űrügynökség (ISRA) szóvivője elmondta, nem sikerült újra kapcsolatba lépni az eszközzel, így az hamarosan a Holdba csapódhat. A kijelölt feladatokat azonban nagyrészt sikerült teljesíteni, és az eredetileg két évesre tervezett misszió mindössze nyolc hónap alatt több, mint 70 ezer  képet és rengeteg jó minőségű adatott szolgáltatott, mellyel majdnem az összes kitűzött célt teljesíteni sikerült. Az eredmények teljes kiértékelése pedig még hosszú hónapokat fog igénybe venni.

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: űrkutatás technika

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr211350557

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.
    süti beállítások módosítása