Tíz hónapnyi sikeres működés után váratlanul megszakadt az összeköttetés India első, a Holdat tanulmányozó műholdjával. A küldetést eredetileg két évre tervezték, de az Indiai űrügynökség szerint a tervezett célok nagy részét így is sikerült megvalósítani.

A Chandrayaan-1 műholdat 2008 október 22-én bocsátották fel a sriharikotai Satish Dhawan űrközpontból. A szonda egy egyre nyúló Föld körüli elliptikus pályán közelített a Holdhoz, majd november 12-ére többszöri pályamódosítás után sikeresen Hold körüli pályára állt. Két nappal később levált róla a Moon Impact Probe (MIP), és a tervezett módon becsapódott a Hold déli sarkának közelében. Az ütközés után keletkező porfelhőben az eközben pályán maradó indiai szonda víz nyomai után kutatott. A MIP egy apró indiai zászlót is magával vitt, így az India lett az ötödik ország amely sikeresen eszközt juttatott a Holdra. (Az első négy a Szovjet-únió; az USA; az európai űrügynökség (ESA), mely valójában 18 tagországot képvisel; illetve Japán.)

A Chandrayaan-1 feladata elsősorban égi kísérőnk minden eddiginél alaposabb feltérképezése volt. A teljes felszín 3D térképének elkészítése mellett a szonda a felszín ásványi összetételét is vizsgálta. Többek között a magnéziumot, alumíniumot, további fémeket valamint nagyobb tömegű elemeket, mint például az Urániumot és a Radont kerestek a műszerek. A térképhez a szondán elhelyezett nagyfelbontású kamera mellett a lézeres magasságmérő szolgáltatott adatokat. Az ásványi összetétel elemzéséhez pedig az indiaiak által kifejlesztett érzékeny spektrofotométeren kívül számos európai fejlesztésű műszer is helyet kapott, melyek remekül kiegészítették egymást.

A szonda helyzetét érzékelő műszerek április 26-án hibásodtak meg, azóta a földi központból a műhold más giroszkópjait és a kamerák átlal készített képeket felhasználva tartották a szondát pályán. Augusztus 29-én fél kettőkor azonban megszakadt az összeköttetés a földi irányítóközponttal. Ahogy S. Satish az Indiai űrügynökség (ISRA) szóvivője elmondta, nem sikerült újra kapcsolatba lépni az eszközzel, így az hamarosan a Holdba csapódhat. A kijelölt feladatokat azonban nagyrészt sikerült teljesíteni, és az eredetileg két évesre tervezett misszió mindössze nyolc hónap alatt több, mint 70 ezer  képet és rengeteg jó minőségű adatott szolgáltatott, mellyel majdnem az összes kitűzött célt teljesíteni sikerült. Az eredmények teljes kiértékelése pedig még hosszú hónapokat fog igénybe venni.