Röviden

Twitter Updates

    Kövess a Twitteren

    Mikron

    Genetikától az űrkutatásig minden új természettudományos felfedezés amiről tudni érdemes.

    Mikron: egy kicsi tudomány minden nap

    Írj a szerkesztőknek

    Facebook

    Utolsó hozzászólások

    Kulcsszavak

    117 (1) 2011 (1) adventi kalendárium (1) agykutatás (5) alh84001 (2) alkohol (1) állatkert (2) amerika (1) antarktisz (1) antianyag (1) antropológia (2) apollo (1) apophis (2) ares (3) arzén (1) aszteroida (7) atommag (2) baktérium (1) béka (1) betegség (3) biokémia (11) biológia (38) borostyán (2) brazíla (1) burgonya (1) cassini (5) chíle (1) csillag (2) cupola (1) darwin (2) dinoszaurusz (7) dns (3) dragon (1) dubna (1) eemian (1) egér (2) élet (2) erdőirtás (1) esőerdő (1) eszkimó (1) etológia (6) eu (1) evolúció (9) exobolygó (1) faj (6) falcon (1) farkas (1) felhívás (1) féreg (3) festmény (1) fizika (6) föld (2) fotó (1) fraktál (2) galaxis (5) genetika (16) genom (6) génterápia (2) gfaj 1 (1) gmo (1) goldenblog (1) gyémánt (1) gyűrű (1) hajóroncs (1) hal (2) hálózat (1) hellókarácsony (1) herschel (2) hibrid (1) hőlátás (1) hold (6) hubble (4) hüllő (1) ibm (1) iss (1) játék (1) jég (2) kaméleon (1) katasztrófa (1) kígyó (1) kincs (1) klímaváltozás (4) kókusz (1) kopasz (1) koponya (2) kovamoszat (1) kráter (2) krokodil (3) lábnyom (1) légpárnás (1) légy (1) lézer (2) lift (1) lóri (1) magyar (4) maja (1) mandelbulb (1) mars (8) matematika (2) medve (2) mélytenger (3) merkúr (1) messenger (1) mikrobiológia (3) mono (1) műhold (14) műholdfelvétel (9) művészet (1) nap (2) national geographic (2) nature (13) nazca (1) nebula (2) neptunusz (1) neurológia (6) növény (1) növényevő (2) óriáscsillag (1) orvostudomány (2) ősember (2) ősrobbanás (1) őssejt (3) paleobiológia (12) panoráma (3) phobos (1) pigmeus (1) pnas (4) pók (5) polip (1) pszichológia (2) pulispace (5) quake (1) rák (3) rakéta (7) rasszizmus (1) régészet (9) robotkar (1) románia (1) roszkozmosz (1) rover (3) ruha (1) sarki fény (2) science (10) spaceshiptwo (1) spacex (1) szaturnusz (5) szekvencia (4) szem (1) szerkesztői (6) szimbiózis (1) szindróma (1) születésnap (1) taxonómia (2) technika (29) tejút (2) teloméra (1) telomeráz (1) tigris (1) titán (2) trichomonas (1) tudomány (1) új faj (7) ununseptium (1) uránusz (1) űrkutatás (51) üstökös (1) üveg (1) vaccinia (1) vénusz (1) véset (1) világvége (1) virgin galactic (1) vírus (2) víziló (1) vízvirágzás (1) vonalkód (1) vulkán (2) wellcome (1) whiteknight (1) williams (1) x prize (5) zoológia (18)

    Megosztás és feed

    Share/Bookmark

    Minden eddiginél hatalmasabb csillagóriást fedeztek fel

    2010.07.25. 11:55 Mikron

    IWIW Facebook Twitter Google Gmail Google Reader Tumblr

     

    A most felfedezett R136a1-nek nevezett objektum a leghatalmasabb ismert csillag a világegyetemben. Az óriás eléri a 265 naptömeget, azonban számítások szerint keletkezésekor még ennél is jóval nagyobb lehetett, így átlépi azt a mérethatárt amit eddig tudósok egyáltalán lehetségesnek tartottak. A kolosszus több, szintén óriási társával együtt a Tarantula-ködben található, 165 ezer fényévre tőlünk.

    Angol tudósok az Európai Déli Obszervatórium fantáziátlanul elnevezett Nagyon Nagy Teleszkópjával (ESO Very Large Telescope) minden eddiginél hatalmasabb csillagot fedeztek fel egyik galaxisszomszédunkban. A Nagy Magellán-felhőben található Tarantula-köd ad otthont az R136a1 jelű csillagnak, amely minden eddig ismert társánál méretesebb.

    Az R136a1 a mérések szerint 265-ször nehezebb Napunknál, azonban Paul Crowther a Sheffieldi Egyetem professzora szerint kialakulásakor akár a 320-szoros méretet is elérhette. Az óriás csillag a legnagyobb mellett a legfényesebb is: több mint 8 milliószor erősebben sugároz, mint a mi Napunk.

    Crowther és kutatócsoportja két ismert csillagképződési gócot, a tőlünk mindössze 22 ezer fényévnyire lévő NGC 3603 jelű csoportot és a 165 ezer fényévnyi távolságban lévő RMC 136a-t vizsgálta. A két gócban több fiatal óriáscsillagot figyeltek meg, melyek felszíni hőmérséklete akár a 40 ezer Kelvint is meghaladja, ez hétszer forróbb a Napnál. Fényességben pedig a Napénák milliószorosait is produkálja több objektum, így számítások szerint ezek közül több is 150 naptömeg fölötti méretű lehet.

    Az izzó óriások élete rövid, míg a Nap akár 10 milliárd évig is ontja fényét, addig hatalmas rokonai néhány millió év tündöklés után látványos szupernóvarobbanásban elenyészve szórhatják tele nehezebb elemekkel a környező univerzumot. Ilyenkor akár tíz naptömegnyi tiszta vas és egyéb nehezebb elemek terjedhetnek szét, hogy új csillagokat formálhassanak.

    "Az emberekkel ellentétben ezek a csillagok nehéznek születnek és öregedés közben fogynak," mondta el Crowther. "Több mint egy millió éves korával az extrém R136a1 csillag már 'középkorú', és egy intenzív súlycsökkentő programon ment keresztül, aminek hatására eredeti tömegének az ötödét dobta le magáról, több mint 50 naptömeget."

    A tudósok eddig úgy gondolták, hogy amint a születő csillagok növekednek, úgy egyre több környező port és gázt szívnak magukba. Azonban a növekvő objektumok egyre erősebben sugároznak is, az élénkülő napszél pedig egy mérethatár fölött már minden további anyagot elfúj a csillag közeléből. Az eddigi számítások szerint 150 naptömegnél nagyobb csillagok emiatt nem alakulhatnak ki, a mostani eredmények fényében azonban a maximális csillagméret legalább a kétszeresére nőtt.

    Crowther professzor szerint egy másik tényezőt is figyelembe kell venni: a rendelkezésre álló nyersanyagot. A csillagóriások ritkaságát az is okozhatja, hogy csak kevés helyen áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű anyag a kialakulásukhoz. Ez, és az óriások rövid élete miatt a professzor szerint valószínűtlen, hogy ez a méretrekord a közeljövőben megdőljön.

    A rekorder csillagról egy rövid videót is összeállítottak, ahol ráadásként a neves brit csillagász, Sir Patrick Moore is nyilatkozik monoklival és szivárványszín hawaii ingben:

    Egyelőre megoszlanak arról a vélemények, hogy mi történik a kolosszusokkal rövid tündöklésük végén. A nagyobb napok rendre neutroncsillagokat vagy fekete lyukakat hagynak hátra, miközben szupernóvájuk anyaguk jelentős részét ellöki a csillag közeléből. Az óriáscsillagok esetében ez a robbanás akár olyan erős is lehet, hogy minden anyag szétszóródik, nem hagyva hátra magot.

    Az új eredmények egyúttal a fiatal univerzum működésébe is bepillantást engednek. A világegyetem korai állapotában valószínüleg lényegesen gyakoribbak voltak az óriás égitestek, amiknek nagy szerepe lehetett abban, hogy nehezebb elemekkel lássák el a mindenséget. Így elképzelhető, hogy részben épp az R136a1-hez hasonló csillagok munkájának eredményeképp jöt létre az anyag ami alkotja ma magát a Földet, és lakóit.

    Forrás:
    BBC
    ESO

    Képek: 1) Az RMC 136a helye a tarantula nebulában, BBC. 2) Csillagméretek összehasonlítása, ESO (Módosítva). Videó: Youtube

     

    Szólj hozzá!

    Címkék: űrkutatás csillag nebula óriáscsillag

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mikron.blog.hu/api/trackback/id/tr132166120

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.
    süti beállítások módosítása