Harmincezer éves lenfoszlányok kerültek elő egy grúziai barlangból.

Ruhát már több, mint hetvenezer éve hord az ember. Kezdetben ez durván megmunkált állatbőröket jelentett, melyek segítettek megvédeni a jégkorszakok fagyos hidegeitől. Később azonban kifinomultabb megoldások is napvilágot láttak, így került sor növényi rostok, például len felhasználására. Mivel azonban a lenvászon kevéssé fosszilizálódik, így nem tudjuk mikorra vezethető vissza első megjelenése. Most előkerült grúziai leletek tanulsága szerint már akár harmincezer éve is festett vászonruhákat hordhattak őseink.

Ahogy az a Science magazinban olvasható, Ofer Bar-Yosef harvardi régész vezetésével a grúziai, izraeli és egyesült államokbeli kutatókból álló expedíció a Kaukázus-hegység lábainál található Dzudzuana barlangban több mint ezer lenrostot talált. Ezek a mikroszkópikus méretű rostok egy olyan rétegben feküdtek, amely a radiokarbon vizsgálatok alapján 36000 évvel ezelőttre datálható, ez pedig az az időszak amikor a modern ember erre a területre érkezett.  A Dzudzuana barlang eddig sem volt ismeretlen a régészek előtt, hiszen későbbi időkből is gazdag leletanyagot hagyott hátra az utókornak. A mostani maradványok, melyek állatcsontokat, kecskegyapjút és kőeszközöket is tartalmaztak, a felső paleolit rétegekben feküdtek, és jól képzett kézművesek egykori jelenlétére utalnak.

A több mint ezer lenszál mikroszkópos vizsgálata arra enged következtetni, hogy nemcsak eszközök, esetleg kosarak készítéséhez használták az anyagot, hanem feltehetően ruhát is csináltak belőle. Legalábbis erre utal a tény, hogy néhány szál meg van csavarva, több pedig gazdagon színezett: feltehetőleg természetes színezőanyagok felhasznalásával érték el a fekete, szükre, türkíz és rózsaszín árnyalatokat. Ugyan ezekkel nagyjából egykorú lenmaradványok már Csehországból is előkerültek, a grúziaiak jobb állapotban fennmaradtak, így még a felhasznált nönyényfaj is meghatározható: meglepő módon a szálak csalánokból (Urtica sp.) származnak.

Egyes kutatók szerint a szálak festődése lehet természetes folyamatok következménye is, ennek azonban ellentmondani látszik a sokfajta különböző szín. "A lent közismerten nehéz színezni" mondta el Willeke Wendrich, a Kaliforniai Egyetem textilszakértője. Bárhogy is legyen, azt még ő is elismeri, hogy "a növényi rostokat nagyon kifinomultan használták már nagyon korai időkben is."