Újfajta agyi idegsejtek közötti kapcsolatot fedeztek fel szegedi kutatók. A Nature-ben megjelent tanulmányuk szerint az úgynevezett neurogliaform sejtek nemcsak az eddig ismert módon (azaz szinapszisokkal) képesek információt továbbadni, hanem a megfelelő molekulák sejtközötti térbe való juttatásával is. Az új eredmények tükrében jelentően módosulhat az agyunk működéséről alkotott kép.

Tamás Gábor és kollégái már több alkalommal is meghatározó felfedezéseket tettek az idegtudományok terén. 2003-ban ők voltak az elsők akik a lassú gátlás jelenségét megfigyelték, 2006-ban pedig az agykéreg úgynevezett kandelábersejtjeinek működését írták le. A Nature múlt heti számában közölt publikációjuk pedig az agy neurogliaform sejtjeinek újfajta kommunikációjáról szól.

Ezek a sejtek a tankönyvi adatok szerint axonjaikkal más neuronokhoz közelítenek, majd egy információs kapcsot, úgynevezett szinapszist létesítenek. Bizonyos hatások következtében a neurogliaform sejtek kémiai jelátvivő anyagokat juttatnak a szinaptikus résbe, amely működésbe hozza a kapcsolódó idegsejtet, így adva tovább az információt. A neurogliaform sejtek leginkább gátló idegsejtek, azaz blokkolják a hozzájuk kapcsolódó neuronokat.

A mostani felfedezés szerint azonban nem ez az egyetlen módja az információtovábbításnak. Ezek a neuronok ugyanis képesek olyan sejteket is gátolni, amikkel nem is állnak közvetlen kapcsolatban. Ehhez nem tesznek mást, minthogy a sejtközötti térbe nagy mennyiségű jelátvivő anyagot juttatnak, amivel a környező idegsejteket kapcsolat híján is hatákonyan gátolhatják. Az ehhez használt anyag neve gamma-amino-vajsav, ismertebb nevén GABA, amely az egyik leggyakoribb gátló neurotranszmitter.

A további vizsgálatok kimutatták, hogy a neurogliaform sejtek már nagyon alacsony koncentrációban reagálnak a GABA-ra, tehát a módszer valószínüleg ezen sejtek közötti kommunikációra szolgál. Viszont ha több sejt egyszerre üríti az anyagot, akkor ez további neuronokra is hatással lehet, hatékonyan gátolva akár egyszerre több sejtet is. A neurogliaform sejtek az úgynevezett neuroszteroidokra is érzékenyek, amiknek általában a stresszfolyamatokban és a depresszióban van szerepe. Ennek a molekulának a mennyisége erősen ingadozik például a női menstruáció idején, terhességkor vagy komoly stresszhatások esetén. A kutatók úgy gondolják, hogy a neuroszteroidok valójában az intercelluláris térbe juttatott GABA segítségével fejthetik ki hatásukat, így a jelenség alaposabb vizsgálata közelebb vihet a folyamat megértéséhez és akár hatékony antidepresszánsok kifejlesztéséhez.

Forrás:
Nature
Science News
MTA