Január közepe a nyári bőség ideje a Dél-Amerika körüli vizekben, különösen Patagóniánál gazdag ilyenkor az Atlanti-óceán napfényben és tápanyagokban. Egyrészt a Malvinas áramlás hoz ilyenkor hűvös, de nyersanyagban dús vizet az Antarktisz felől és teríti azt el az újvilág keleti vonala mentén, másrészt a mélyből is felfelé tör itt egy áramlás a kontinentális lemezhez érve, fontos vassal látva el a napsütötte rétegeket. Végül a La Plata folyó szállít szintén ide nitrogént a szárazföld belsejéből, és épp képünktől északra találkozik a tengerrel. Ezek együttesen ideális feltételeket teremtenek az algák elszaporodásához, mely néhol akkora méreteket ölt, hogy az óceán még az űrből is zöldnek tetszik.

Az errefelé gyakori Coccolithophorák például kihasználva az alkalmat hatalmas mennyiségben jelennek meg rövid idő alatt. Az egyes mikroszkopikus élőlények növekedés közben vastag lapokból álló mészvázat képeznek, melyen fehéresen törik meg a fény és adja a világosabb kékes területek színét a képen. A zöldért az ezernyi más fitoplankton által felhalmozott klorofill a felelős, amely a napfény energiájának felfogását végzi. A további színekért pedig a tenger mélyéről felkavart iszap, és a folyók és szelek által idehordott por a felelős, hatalmas festménnyé alakítva a tájat.

A fenti kép ugyan több száz kilométert lefed, mégis csak egy részletét mutatja a teljes algavirágzásnak. A NASA Aqua műholdjának mérsékelt felbontású kamrája ugyanis több mint ezer kilométer hosszan örökítette meg a színesen kavargó óceánt. A teljes fotó itt érhető el (8Mb, JPEG), és lenyűgözőnek mutatja a nyarat Amerika déli csücskénél az óceánban.

Forrás:
NASA Earth Observatory