2010-ben ismét jelentkezik a Mikron blog, az idei első bejegyzésben pedig megpróbáljuk összeszedni, hogy mely tudományterületeken várhatók a legnagyobb áttörések az idén. Az emberes űrutazástól a rák gyógyításáig ugyanis remélhetőleg több fontos felfedezés tanúi lehetünk a közeljövőben. Az esélylatolgatásban a Science magazin szerkesztői által készített 2010-es előrejelzést hívtuk segítségül.

1. Indukált pluripotens őssejtek. Még 2008-ban történt a korszakalkotó felfedezés, miszerint már differenciálódott hámsejteket újra pluripotens őssejtekké vagyunk képesek alakítani. Ez hatalmas segítség a gyógyászatban, ugyanis lehetőséget ad arra, hogy eddig nehezen vizsgálható betegségeket is reprodukálni lehessen laborkörülmények között. Például ma már megoldható, hogy egyes cukorbetegek szervezetéből mintát vegyenek, majd ebből stabilan osztódó inzulintermelő sejteket növesszenek a laboratóriumban. Így egy olyan kultúrához jutnak, ami tökéletesen megfelel a beteg saját Langerhans-szigeteinek (itt termelődik az emberi szervezetben az inzulin), így az végre élőben is tanulmányozható, és gyógyszerek tesztelhetők rajta.

Az egyes típusú diabétesz mellett még több más betegségnek is elkészült így a sejttenyészete, aminek segítségével végre többfajta kórnak is használható laboratóriumi modellje született. 2010-ben remélhetőleg belendül ez az új tudományág és egyre több rendellenes sejtféleség lesz stabilan tenyésztető, és így kutatók számára vizsgálható. Ennek eredményeképp akár ma még gyógyíthatatlan betegségeket is képesek leszünk orvosolni a jövőben, de a lehetséges alkalmazások még ezen is túlmutatnak.

2. Az Alfa Mágneses Spektrométer (AMS). Idén kezdődhet meg a minden eddiginél alaposabb részecskefizikai kutatás az űrben. A remélhetően hamarosan a Nemzetközi Űrállomásra kerülő AMS új elgondolású műszereivel ugyanis képes lehet majd az univerzum működésének néhány alapvető kérdésére is válaszolni. A fizikai Nobel-díjas Samuel Ting által vezetet csoport célja nem kevesebb, mint a műszer segítségével nyomára bukkanni az úgynevezett sötét anyagnak, esetleg az antianyagnak, vagy annak az anyagmennyiségnek ami jelenleg "hiányzik" a világegyetemből. A kísérletsorozat igazából a Columbia űrrepülő 2003-as katasztrófája óta vesztegel, azonban idén minden feltétel adott, hogy 7 év jegelés után végre beinduljon a 2 milliárd dolláros szerkezet.

3. Exomkutatás. A humán genom meglehetősen nagy, így a maga teljességében csak lassan és nehezen vizsgálható. Azonban a teljes emberi DNS-nek mindössze egyetlen százaléka hordozza az információ oroszlánrészét, azaz a szervezet működéséhez szükséges fehérjék kódját. Ez az 1% az exom (az exonok összessége), ami már a mai technikákkal is jól kezelhető. 2010 lesz az év amikor a tervek szerint többezer ember exomjának pontos, személyre szabott térképe készül el, így számos olyan tulajdonságnak bukkanhatunk genetikai hátterére, melynek kódoltságát ma még csak sejtjük. Az új adatok a már meglévő információt is remekül kiegészíthetik, így valószínű, hogy egyes ritkán jelenlévő, nehezen kimutatható mutációk is horogra akadnak az idén.

4. A rák gyógyítása. Alighanem az orvostudomány szent grálja egy olyan terápia, amely többféle rákfajtát is hatékonyan gyógyít, így ez minden évben előkelő helyen szerepel a nagyon várt tudományos eredmények listáján. Annak ellenére van ez így, hogy az elmúlt száz évben felgyűlt ismeretenyagunknak köszönhetően mára már tudjuk, hogy a rákbetegség alatt számtalan eltérő eredetű és működésű tünetegyüttest értünk, tehát valószínűtlen, hogy ugyanaz a kezelés hatna minden fajtája ellen.

Az viszont szintén nem újdonság, hogy a rákos sejteknek számtalan közös vonásuk is van. Az egyik például az, hogy hajlamosak nagy energiaigényüket a rendelkezésükre álló cukor mohó elégetésével fedezni. Eközben az általánosnak mondható oxigénes lebontás mellett azonban az úgynevezett anaerob glikolízist is kénytelenek használni. Az anaerob lebontás célbavétele már az utóbbi években egyre gyakoribb téma konferenciákon, és az erre alapuló hatékony terápia talán épp 2010-ben válik valósággá.

5. Új korszak az űrkutatásban. 2010 szeptemberében vonul véglegesen nyugdíjba a NASA jelenlegi űrsiklóflottája, és még mindig nem tudjuk biztosan, hogy mi jön utána. Jelenleg Obama elnökön múlik, hogy esetleg az Ares rakéta továbbfejlesztésével a Föld körül folytatódik az amerikai űrkutatás, vagy újra célbaveszik a Holdat, de akár még a Mars meghódítása vagy a Vénusz alaposabb megfigyelése is felkerülhet a listára. A kép persze ennél árnyaltabb, ugyanis immár privát cégek is képesek eszközöket, sőt embereket is az űrbe juttatni, így az űrverseny akár magánérdekeken is múlhat.

Akárhogy alakul is azonban, mindezt még idén megtudjuk, így ismét érdemes figyelemmel kísérni a legújabb tudományos híreket. Különösen azért, mert az éves előrejelzésekre fittyet hányva úgyis a hirtelen jött nagy felfedezésekre emlékezik majd 2010-ből is az utókor.

Forrás:
Science