Az oroszok apró kapszulákat küldenének élő mikroorganizmusokkal a Mars Phobos holdjára. A becsapódó szonda egy második rakétával visszaindulna a Földre, hogy szimulálja azt ahogy az élet az űrből érkezhetett. Ha élve visszatér bármi is az elküldött mintákból, az erősítheti a gyanút, miszerint az élet esetleg eredetileg máshonnan került a Földre.

Épp ezen a héten közölték, hogy a tavaly októberben a Földbe csapódott 2008TC3 jelű aszteroida az élet jeleit hordozta magán. Legalábbis kimutattak a meteorból a földi élet alapkövének számító aminosavakat. Ez már csak azért is érdekes, mert a 2008TC3-igen rázós úton érkezett bolygónkra. A meteor pályáját már a légkörbe érkezés előtt figyelni kezdték, és a számítások, majd az utólagos vizsgálatok szerint is még az átlagos meteoritoknál is jobban felhevült zuhanás közben. Ezután pedig Szudánban való becsapódását követően több, mint 300 darabra tört szét, tehát igencsak rossz közvetítője lehetett bármilyen sérülékeny anyagnak. Ha viszont még így is aminosavak érkeztek vele, akkor a Földet története során érő számtalan kődarab akár egészen változatos dolgokat is hozhatott magával, akár életet is. Erre a feltételezésre épít a pánspermia elmélet, amit az utóbbi időben kezdenek egyre komolyabban venni.

A pánspermia elmélet mellett komoly bizonyíték lenne, ha a LIFE  (Living Interplanetary Flight Experiment) program keretén belül az orosz Phobos-Grunt missziót felhasználva néhány élő mintát utaztatnának 36 hónapon keresztül a világűrben. A minták először a műholddal együtt a Mars nagyobbik holdjába (Phobos) csapódnának, majd egy második rakétával a szonda által gyűjtött kőzetmintákkal együtt a Földre indulnának vissza.

A két becsapódáson kívül az igazi megpróbáltatás a bolygóközi térben tett utazás lenne, ahol megvizsgálhatnánk, hogy egyáltalán képesek-e élő szervezetek túlélni ilyesmit. Az összes eddigi teszt ugyanis földközeli pályákon történt, ahol a Föld mágneses mezeje védelmet nyújt a kozmikus sugárzás nagy része ellen. (Néhány kivétel azért van, az oroszok már a hatvanas években küldtek teknősöket bolygóközi térbe, melyek a Hold megkerülése után sikeresen földetértek). A LIFE biomoduljai azonban titánborításuk és többszörös szigetelésük ellenére sem tudják teljesen kiszűrni a kozmikus sugárzást több hónapig.

Várhatóan többfajta élőlény vesz majd részt a kísérletben. A Planetary Society szerint az élővilág mindhárom doménje képviselve lesz (baktériumok, eukarióták, archaeák), de a pontos fajokat még nem választották ki. Elsősorban azok a csoportok esélyesek, amik jártak már az űrben. A lista hosszabb mint gondolnánk, az oroszok 57-szer juttattak csak kutyát az űrbe, de az idők során már halaktól elkezdve békákon és tengerimalacokon át a Felix nevű francia születésű macskáig számtalan állat megfordult hosszabb-rövidebb időre a világűrben. A LIFE biomodul azonban méreteiből adódóan elsősorban mikroszkopikus méretű utasokat fog szállítani, így lehetősége lesz az eddigi csúcstartó medveállatkák utaztatására is. Ezek eddigi ismereteink szerint a legstrapabíróbb lények a Földön, ugyanis  akár napokig kibírják a világűr vákuumját és az erős sugárzást,  és mellesleg roppant aranyosak is.

A Phobos-Grunt eredetileg idén indult volna, azonban fellövését a következő indítási ablakra halasztották, ami 2011-re esedékes. Ha a szonda elkészül, akkor a biomodul mellett ez az orosz Mars missziók újraélesztése is lesz, ami azóta gyengélkedik, mióta 1996-ban indítás után nem sokkal a Csendes-óceánba zuhant az ambíciózus Mars-96 szonda.

Forrás:
The Planetary Society
Wired
Russianspaceweb.com